2011. június 14., 09:442011. június 14., 09:44
A nagy sietség oka roppant egyszerű: a tavalyi megszorító intézkedések, a várt gazdasági reform elmaradásának terhét nyögő PDL jelenleg sehogy sem képes húsz százalék fölé tornásznia népszerűségi mutatóit, ezért a támogatottságához kell igazítania a választókerületeket felölelő régiókat. Azaz úgy kell létrehozni az új közigazgatási egységeket, hogy azok minél nagyobb arányban passzoljanak a narancsos „felségterületekkel”, növelve a demokrata önkormányzati, régiós képviselők megválasztásának esélyét. Ha nem így lenne, nem ütnék a vasat, hogy a jövő évi helyhatósági választásokat már az új közigazgatási felosztás alapján rendezzék. Ezért utasítja el a PDL régióátszervezési elképzelését a balliberális ellenzék, és fenyegetőzik utcai tiltakozások megszervezésével, Victor Pontáék ugyanis tudják, hogy a Traian Băsescu által szorgalmazott, Emil Bocék által pedig felvállalt koncepció gyakorlatba ültetése megnehezítené a 2012-ben ígérkező választási győzelmüket.
A kormány és az ellenzék közötti nézetkülönbség alapesetben nem is lenne tragédia, ha azt vesszük, hogy néhány évvel ezelőtt még bizony nem akadt román párt és politikus Bukarestben, amely és aki ne tartotta volna ördögtől való, Románia területi épségét veszélyeztető, ergo irredenta, szeparatista törekvésnek az ország regionalizációját, közigazgatási újrafelosztását célzó kezdeményezést. A baj csak az, hogy jelenleg a demokraták, illetve a szociáldemokraták és liberálisok elképzelése egyaránt elfogadhatatlan az erdélyi magyarok számára, mivel a jelentős számban magyarok lakta területeket odacsapná a román vidékekhez. A nagyobbik gond, hogy a PDL mindezt a kisebbségi törvény elfogadásának árán igyekszik ledugni az RMDSZ torkán, hiszen a jelek szerint egy csomagban kíván felelősséget vállalni a két jogszabályért, ez esetben a szövetség nem szavazhatná meg az ellenzék bizalmatlansági indítványát, mert akkor a saját kisebbségi törvényét utasítaná el, aminek ódiumát a demokraták az RMDSZ honatyáira zúdítanák. Hamarosan eldől: az RMDSZ és a PDL közül mely alakulat számára fontosabb fenntartani a jelenlegi koalíciót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!