Játszadoznak: pattog a labda onnan ide, innen oda. Adnak is, meg kapnak, de állják a sarat, legények ők a gáton. Igazi kemény legények.
2014. március 23., 19:522014. március 23., 19:52
Mert nem holmi óvodai hétköznapról szól az alábbi beszámoló, hanem az ország legfelsőbb szintjén dúló szájkaratéról. Elnök és miniszterelnök mérkőzik meg naponta többször is: látszik, hogy az idő telik, közelegnek az EU-választások, már nem lehet a vacsora előtti félórás-órás pihenőidőt bikkfanyelvű nyilatkozatokkal ellopni, szükség van egy-egy délelőtti energiabombára is, ami feldobja a munkahelyi egyhangúságot.
A forgatókönyv egyszerű, Oscar-díjra egyik fél se számítson: reggel kiáll az egyik, gurít egy nagy lufit, nemsokára jön a másik, utolsó hazugnak és csalónak nevezi az előtte szólót, majd mond ő is egy hasonlót. A kora esti félhetes sávban aztán lehetőleg fordított a sorrend, de a lényeg ugyanaz. És mivel a magán- és mássalhangzók sora is véges, gyakran előfordul, hogy a reggeli vagy esetleg előző esti szavainak mond ellent másnap vagy harmadnap reggel.
Sebaj, ha esetleg egy-egy kotnyelesebb újdondász visszakérdezne, őkelméék válasza készen vár a mellényzsebben: a kenyéradójukról húzzák le a vizes lepedőt, elmondva ilyen-olyan aljas bérencnek, adócsalónak, árulónak, majd anélkül, hogy a legegyszerűbb és a legtöbb embert érdeklő kérdésre válaszolnának, legföljebb eltanácsolják az ugrifüles kérdezőt a sajtós mesterség további gyakorlásától.
Ezzel el is ülnek a purparlé hullámverései, és vígan megy minden tovább: összevesznek, kibékülnek, sárral dobálják, majd szeretettel pucolgatják, fényezik egymást. Ennek az apály-dagálynak lehet külön forgatókönyve, de az sem kizárt, hogy a két korifeus a természetes bioritmusukra, emésztésük, anyagcseréjük, testi-lelki jólétük hullámzására bízza magát. Lesz, ahogy lesz, kit érdekel. A mai barát holnap már ellenség – és fordítva.
Hogy mindez milliók feje fölött, és ami ennél sokkal fontosabb: a bőrére-zsebére folyik, őket mindössze annyiban érdekli, hogy épp ezekre a milliókra, az „istenadta népre” hivatkoznak a hadovájukban. Mindketten a népjólétért élnek, tehát csakis a másik lehet a hibás, ha a nép létén rajtaül a béka, és ülepe alól nem látszik ki semmi.
Mentségükre legyen mondva, hogy ők is a nép fiai, nekik és családjuknak sem árt időnként jól élni. De ha bárki azt kérné, ők meghalni is képesek volnának érte, még ha belegebed is a szerencsétlen népség az ő nagy heroizmusukba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!