Az általános, Erdély- és Partium-szerte növekvő magyarellenes hangulat közepette azért sikereket is elkönyvelhet a romániai magyar közösség.
2015. április 29., 20:102015. április 29., 20:10
A felháborodás miatt az egészségügyi tárca lemondott arról, hogy a helyi közösség akarata ellenére nevezze át a kovásznai szívkórházat, Nagyvárad legpatinásabb hídja pedig a magyar közösség nyomására az önkormányzat döntése nyomán a városalapító lovagkirály, Szent László nevét viselheti.
Persze ahhoz, hogy a kovásznai kórház ügyében visszakozott a minisztérium, az átnevezést felvető szélsőséges szervezet taktikai hibája is kellett, hiszen névadóként egy megkérdőjelezhető szakmai teljesítményű személyt jelölt meg.
Váradon pedig csupán kisebb csatát nyert a magyar közösség, hiszen a híd elnevezése taktikai lépés a román többségű önkormányzat részéről: így próbálják kifogni a szelet azon több ezer civil vitorlájából, aki a városalapító szent király szobrának ismételt felállítását kéri a bihari megyeszékhely főterén.
Mégis, ezek a sikerek azt jelzik, hogy a közös, jó ügyek melletti minél szélesebb körű magyar kiállás eredményes lehet. Ezért hátrált meg a minisztérium, és ezért kényszerült engedményekre a váradi városvezetés. Mint ahogy vélhetően a magyar polgármester megválasztása érdekében létrejött marosvásárhelyi összmagyar, pártok fölötti fellépés riasztotta meg annyira a település román vezetőit, hogy a helyi rendőrség vezetője eszelős összegű bírságokkal fenyegeti a kétnyelvű utcatáblákhoz ragaszkodó polgárokat, így próbálva meg elbizonytalanítani, megfélemlíteni és meghunyászkodásra kényszeríteni a magyar közösséget.
Mindezek alapján jól taktikázva és közösen kiállva, nem egyetlen pártszékházból kézivezérelt álegységbe tömörülve, hanem a nézőpontok és a megközelítések pluralizmusát megőrző szervezeti sokszínűség megtartásával, de a közös célokban megegyezve és azokért helyi és országis szinten is öszszefogva, a jogköveteléseket bel- és külföldön folyamatosan hangoztatva talán van esély arra, hogy a magyar közösség gátat vessen a visszaszorítására törő soviniszta erőknek, és újabb lépéseket tegyen a magyar és román nemzetiségű román állampolgárok közötti valós nyelvi és kulturális jogegyenlőség felé.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!