2012. október 03., 11:272012. október 03., 11:27
Tény, hogy a Dâmboviţa-parton idén történt politikai fordulat pillanatok alatt szertefoszlatta azt a sokak által amúgy is hiú ábrándnak tartott gondolatot, miszerint a magyar–román kapcsolatok alakulása egyre hosszabb távon mutat a jó irányba.
A kormányra került ballibelárisok agresszív kommunikációja azonnal felszította a lappangó indulatokat, és a valós állapotok hűen tükröződtek az erdélyi magyar ügyekben tapasztalt, számunkra elfogadhatatlan fordulatokban. Persze az új román hatalom más téren sem fogta viszsza magát, a politikai randalírozás pedig már olyan méreteket öltött, hogy Európa kénytelen volt beszólni Bukarestnek. Közben lezajlottak a romániai önkormányzati választások, amelyből a várakozásoknak megfelelően nyertesen jött ki a Szociálliberális Unió, és – a brüsszeli ejnyebejnyézések, illetve az egyre több korrupciós, összeférhetetlenségi és plagizálós botrány mellett – talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a pillanatnyilag jóllakott kormányzó alakulat visszavegyen a haddelhaddból.
Ennek lehet a jele a román külügyminiszter budapesti látogatása is, amely végül annyira udvariasra sikeredett, hogy egyenesen bosszantó. Megtörténhet, hogy a kulisszák mögött terítékre került egy-két olyan ügy, amely mindnyájunkat közvetlenül érint, az érzékeny témák mellőzése vagy elhallgatása a nyilvánosság előtt azonban nem biztos, hogy hosszú távon a jó irányt mutatja.
Mert ha a találkozó csupán azt a célt szolgálta, hogy a felek egyfajta fegyverszünetben egyezzenek ki a decemberi romániai parlamenti választások előtt, ezzel csak tovább halogatják olyan kényes és súlyos problémák kibeszélését, amelyek terhe az egyre csak nyomorodó erdélyi magyarság vállán pihen. Ezzel pedig csak megerősítést nyer az a megállapítás, miszerint hiú ábrándokat kergetünk, amikor vakon hiszünk a diplomácia sorsfordító erejében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok