2011. június 27., 09:132011. június 27., 09:13
A szövetség hétvégi döntése, amelyben elvetette a Băsescu által javasolt megamegyés felosztást, illetve a két székely megye megmaradásával járó kompromisszumos felajánlást is, az államfő és a PDL vezető politikusainak nyilatkozatai szerint azt jelenti, hogy a közigazgatási átszervezés kérdése – még ha csak ideiglenesen is – lekerül a napirendről. Ez pedig az ötlettel előrukkoló Băsescu vereségét jelenti.
Csakhogy amit Băsescu elveszített a vámon, azt könnyen visszanyerheti a réven. Józan számítás szerint ugyanis az RMDSZ máshogy nem dönthetett, mint hogy elutasította a romániai magyarság nagyobbik részének beolvasztásával fenyegető tervezetet. Băsescu és a PDL-s politikusok nyilatkozatai pedig a viccbeli medvét idézik, akiről híre megy, hogy halállistája van, de amikor a nyuszika megkérdezi, hogy nem húzná-e ki róla, készségesen megteszi. Hiszen már előre közölték, hogy ha az RMDSZ nem fogadja el a javaslatot, akkor jegelik a témát.
Băsescu ugyanakkor azt is leszögezte, hogy az RMDSZ által a koalícióban maradás feltételéül szabott kisebbségi törvény felelősségvállalással történő elfogadása csakis a régiótervvel egy csomagban történhet. Márpedig ezt úgy is lehet értelmezni, hogy ha nincs régiótörvény, akkor kisebbségi törvény sincs. Az RMDSZ elnökének hétvégi nyilatkozatai alapján úgy tűnik: jelenleg ez a forgatókönyv érvényesül. Ez pedig mégiscsak Băsescunak és a PDL-nek kedvez, hiszen ha bizonytalan időpontig halasztódik az ügy, talán mégsem vonják a fejükre az árulás vádját a soviniszta ellenzék részéről. Az RMDSZ számára viszont jókora presztízsveszteséget jelent, ha nem lesz kisebbségi törvény, de ígéretei ellenére mégis a koalícióban marad.
Hiszen igaz ugyan, hogy ellenzékben nem tudnak semmit elérni – de hát a jelek szerint kormányon sem sokkal többet. Persze korai még temetni a kisebbségi törvényt, de a zászló most nem az RMDSZ-nek áll. És talán a magyarságnak sem: gyanús, hogy a magyar EU-elnökség lezárultával az eddig olyanynyira szívélyes román kormány részéről is egyre több a barátságtalan lépés a magyarokkal szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!