Többszörösen is kompromittálódott a román balliberális koalíció a közlekedési miniszteri posztra javasolt Ovidiu Silaghi korrupciógyanús ügyével.
2013. augusztus 23., 08:382013. augusztus 23., 08:38
Először is a hatalmon lévő alakulatok számára kiadós presztízsveszteséggel ér fel, hogy a korrupció miatt alapfokon letöltendő börtönbüntetésre ítélt Relu Fenechiu helyére kiszemelt politikus ugyancsak az ügyészség látószögébe került. Mindez jelentős szegénységi bizonyítványt jelent az USL-nek, amelynek szociáldemokrata társelnöke, Victor Ponta tavaly az ország valaha volt legtisztességesebb kormányaként harangozta be kabinetét.
A Silaghi-fiaskót a koalíció vezetői úgy akarták eladni a nyilvánosságnak, mint Traian Băsescu újabb, a kormány és a balliberális politikusok elleni szabotázsakcióját. Pontáék nyíltan megvádolták az államfőt, hogy a korrupcióellenes ügyészség az ő utasítására „gyártatott\" ügyiratot a szatmárnémeti honatyának, vagyis hogy a DNA politikai megrendelésre cselekszik.
Az USL vezetőségének korábban, ellenzéki pozícióban is az volt a vesszőparipája, hogy az államfő maga alá gyűrte a hazai igazságszolgáltatást, a nyomozó hatóságok vadásznak a szociáldemokrata és liberális politikusokra, miközben a Băsescuhoz hű pártokkal és politikusokkal kesztyűs kézzel bánnak. Csakhogy ez az állítás – a tavaly december 9-ei parlamenti választások óta legalábbis – egyáltalán nem állja meg a helyét.
Ugyan milyen érdeke fűződhetne Tiberiu Niţu főügyésznek vagy Laura Kövesinek, a DNA vezető ügyészének, hogy a kétharmados parlamenti „hengerrel\" rendelkező balliberális hatalommal szembemenve a mandátuma vége felé járó államfő szolgálatába állítsa az ügyészsereget? Vagy hogy annak a jobboldali ellenzéknek legyen szervilis, amely gyakorlatilag lenullázta magát az elmúlt időszakban, és jelen állás szerint esélye sincs viszszakerülni a hatalomba a következő választáson.
A valóság az, hogy miközben az USL olyan politikai prostituáltként igyekszik feltüntetni az ügyészségeket és az igazságszolgáltatást, mint aki mindenkivel, csak vele nem, saját korruptjait próbálja mentegetni. Azonban kétharmaddal a háta mögött ez a szlogen elég hiteltelen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!