VEZÉRCIKK – Nem gyakran fordul elő olyasmi, hogy az ország politikai elitje szinte egyöntetűen megpróbálja elhárítani magától a kormányzás felelősségét.
2015. november 09., 19:552015. november 09., 19:55
Márpedig Romániában most éppen ez történik: ahogy az a Klaus Johannis és a parlamenti pártok közötti egyeztetésen az államfő szavai szerint kiderült, a pártok nem neveztek meg kormányfőjelöltet, és inkább a szakértői, pártsemleges kabinet felállítása mellett teszik le a garast.
Mindez úgy interpretálható, hogy a bukaresti klubtragédia nyomán az egész politikai osztályt korruptnak tartó, és a politikum teljes megújulását, az eddigi arcok távozását követelő tömegektől megszeppent politikusok a hatalom megszerzése helyett inkább arra összpontosítanak, hogy lemerüljenek és kibekkeljenek.
A szakértői kormány felállításának szorgalmazása taktikázásnak tűnik. Mivel egyrészt egyik pártnak sincs ötlete arra, hogyan kellene változtatni, másrészt olyan nagyon nem is akarnak megújulni, most abban bíznak, hogy ha a politikum néhány hónapra háttérbe vonul, és az úgymond politikailag független szakértők vezetik az országot, az emberek elfelejtik majd, hogy a politikai osztály jelenlegi teljes szereplőgárdájának távozását követelték, és a jövőre megtartandó választásokon már ismét szavaznak a mostani pártokra. Vannak persze olyan alakulatok, amelyek előre hozott választásokat sürgetnek.
Az ellenzéki liberálisok arra számítanak, hogy amennyiben nem kellene jövő év végéig várni az új voksolásra, ha nem is abszolút többséggel, de győznének. Óvatosságra intheti őket ugyanakkor, hogy a tüntetők az ellenzéki pártokkal és politikusaikkal ugyanúgy torkig vannak, mint a kormányerőkkel.
Az RMDSZ is előre hozott voksolást akar – fél éves szakértői kormányzás után –, ami annyiban a szövetség malmára hajtaná a vizet, hogy riválisai közül az MPP-t teljesen „bedarálta”, és saját függelékévé tette, az EMNP-nek pedig kevesebb ideje lenne felkészülni a megmérettetésre.
Veszélyes azonban az emberek feledékenységére alapozni a politikát. A mostani politikumváltó hangulat ugyanis példátlan, és semmi sem garantálja, hogy a jövő évi megmérettetésen a polgárok nem fogják megbüntetni a megújulni nem akaró, vagy a megújulást csak tessék-lássék mímelő pártokat.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!