VEZÉRCIKK – „Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába” – írta Karinthy Frigyes 1921-ben megjelent, Capillária című szatirikus, utópisztikus regényében.
2016. március 08., 19:492016. március 08., 19:49
A művet a 20. század első évtizedeinek női emancipációt követelő mozgalmai ihlették, de szó esik benne a férfiak emancipációjának szükségességéről is. A Karinthy-regényben felvetett kérdések majdnem száz év után is érvényesek, akárcsak az írónak a „szebbik” és „erősebbik” nem millió ellentmondással teli, kifürkészhetetlen és titokzatos viszonyáról írt, immár szállóigévé vált frappáns, empatikus kijelentései.
Manapság egyre több szó esik általánosan a nők jogairól, szerepvállalásáról, esetenként elnyomásáról, arról, hogy mennyire szorulnak háttérbe a társadalomban és a politikai életben, valamint hogy miként küzdenek ez ellen. Az viszont, hogy az egyes nők (és esetenként persze egyes férfiak is) mennyire érzik magukat háttérben, vagy a másik fél által elnyomottnak, igencsak esetfüggő, a kérdés pedig ingoványos talajra vezethet, hiszen száz meg száz lelki, társadalmi, anyagi és egyéb tényező függvénye.
Konkrétum azonban, hogy Romániában a képviselőház döntése értelmében idéntől nemcsak a március 8-ai nők napját, hanem a férfiak november 19-ei napját is megünneplik, a honatyák szerint ugyanis a két ünnep hivatalos megtartásával lehetőség nyílik a nemek közti kapcsolatok javítására, a pozitív férfimodell népszerűsítésére. Az, hogy az év egy-egy kiemelt napján nő és férfi a másik nem által tartott „tükörbe” nézve is felülvizsgálhatja kettejük korántsem leegyszerűsíthető viszonyát, talán segít abban, hogy a többi napon is kölcsönös tiszteletet várhassanak el egymástól.
A Karinthy-féle szobában pedig, ha úgy vesszük, mindenki egyedül van, emberként, másrészt viszont senki nem magányos, hiszen minden nő mellett ott a férfi: az apa, barát, társ, fiúgyerek, és fordítva, a férfi közelében a nő: az anya, hitves, lánygyerek és így tovább. Ahhoz azonban, hogy a kölcsönös jelenlét érezhetően gyömölcsöző lehessen, meg is kell találniuk egymást ebben a bizonyos szobában. Cherchez la femme, cherchez l’homme.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!