Makkay József
2024. június 26., 19:332024. június 26., 19:33
2024. június 26., 20:092024. június 26., 20:09
Rájár a rúd a romániai szakoktatásra. A közbeszédben gyakran elhangzó szakmunkásképzés szükségessége olcsó szlogenné vált, mert a tanügy mostohagyerekeként kezelik, ahova a ,,megbélyegzett” gyerekek kerülnek.
A legtöbb szakiskola azzal vág neki a diákok nyári beiskolázási időszakának, hogy az oktatási intézmény vezetői nem tudják, betelnek-e a meghirdetett helyek, elindulhatnak-e az eltervezett osztályok, lesz-e elég jelentkező. A romániai szakiskola rendszerint csak annak függvényében tud tervezni, hogy a számítógépes líceumi helyleosztásokat követően kipotyogó diákok beiratkoznak-e a város vagy a megye leggyengébb színvonalú középiskoláiba, vagy eldöntik, hogy szakiskolába mennek mesterséget tanulni. Vannak, persze, szerencsés kivételek, amikor egy általa preferált szakmát szeretne elsajátítani a fiatal, és úgy kerül szakmunkásképzőbe, valójában azonban a véletlenszerű választás jellemző, amikor a nyolcadikot végzett diákot erre a pályára ,,sodorják” a körülmények.
mert a közoktatásban túlreprezentált az elméleti és reál IX.-XII.-ess oktatás. Sokkal több líceumi osztály indul, mint amire szükség lenne. A mai rendszer gyökerei a kilencvenes évek végére és a kétezres évek elejére nyúlnak vissza, amikor a magánegyetemek lobbija uralta a szakminisztériumot, nekik kellett diákokat szállítani, hogy diplomagyárként működhessenek. A rendszer odáig fajult, hogy a korábban működő szakiskolákat bezáratta, felszámolta a minisztérium, sőt az egyik PSD-és oktatási miniszternek olyan elképzelése született, hogy azok a diákok is beiratkozhassanak egyetemre, akiknek az érettségi vizsgája nem sikerült.
Az elmúlt 10-15 évben már a drasztikusan fogyatkozó diáklétszám határozta meg a tanügy túlélő szerkezetét, minden középiskola próbálja menteni a menthetőt. Olyan diákokkal indítanak kilencedik osztályokat, akikről már a képességvizsga alapján meg lehet állapítani, hogy nem líceumi oktatásba, hanem szakképzésbe valók. Nincs ebben semmi rendkívüli: amióta világ a világ, mindig voltak jó szellemi képességű, jobban tanuló gyerekek, és akinek kevésbé ment a tanulás, az elszegődött inasnak, ahol mesterembert faragtak belőle.
A mai világ viszont azt hirdeti, hogy bárkiből lehet informatikus, orvos, mérnök, pap, közgazdász vagy tanár, csak éppen akarnia kell. Be kell iratkozni a líceumba, onnan majd folytatja valahogy a gyerek. Ez a szülők álma és a fiatalok orra előtt elhúzott mézesmadzag, ami előbb-utóbb kiábrándultságot, csalódást, frusztrációt okoz. Az egymást követő kudarcok után sokan rádöbbennek, hogy mégiscsak jobb lett volna szakmát tanulni.
Egy mérnöktanár ismerősöm mesélte, hogy az egyik magyar líceumban nekiestek a tanárkollégái és a szülők is, hogy a nyolcadikos gyerekeknek miért népszerűsíti a szakoktatást. Miért butítja a gyereket? – vonták kérdőre a csemetéiket rangos értelmiségi pályára álmodó szülők. A gépészmérnök végzettségű pedagógus ott is hagyta a tanügyet, tanári fizetésének talán a háromszorosát is megkeresi mérnökként. De
Állandóan halljuk, hogy nincs elegendő kőműves, ács, hegesztő, gépkocsiszerelő, villanyszerelő vagy szakács, de szinte minden ,,menő” szakmát fel tudnék sorolni, ahova fiatalokat várnak. Érdemes lenne történelemórán elmagyarázni a fiataloknak, hogy milyen rangja volt az iparosok céhének, hogy felnézett rájuk a világ. Ami valójában napjainkra sem változott meg, de értékvesztett világunkban sok ember összekeveri a vágyait a lehetőségeivel.
Erről is érdemes lenne többet beszélni gyerekeknek és szülőknek egyaránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Rostás Szabolcs
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Balogh Levente
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
Balogh Levente
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Rostás Szabolcs
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Balogh Levente
A bukaresti koalíciós pártok közötti vagdalkozásokat elnézve egyre inkább az az érzése az embernek, hogy a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) sikerült feltalálnia egy sajátos politológiai hibridet: az ellenzéki kormánypártot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!