VEZÉRCIKK – Az erdélyi magyarság megkapta kábító csokját – hirdette a Népszabadság bombasztikus címe azt követően, hogy kiderült: a magyar kormány által kitalált családi otthonteremtési kedvezményt, amelynek keretében a három gyereket vállaló párok tíz plusz tízmillió forintos támogatást kapnak, a határon túli magyar állampolgárok is igényelhetik, ha átköltöznek Magyarországra.
2016. január 18., 20:012016. január 18., 20:01
A napilap azt követően kezdett el látványosan „aggódni\" az erdélyi magyarokért, hogy Horváth István szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője fölvetette: a csok kivándorlási hullámot idézhet elő.
A balliberális sajtó ilyetén aggodalmai még akkor is mérsékelten hitelesek, ha amúgy a felvetés jogosnak tekinthető. Az ilyen és hasonló tartalmú címekkel ellátott cikkek mögött nem annyira az erdélyi vagy a felvidéki magyarok elvándorlása miatt érzett őszinte aggodalom érhető tetten, sokkal inkább az, hogy ha már nem találtak mást, ami miatt beleköthetnének a programba – elvégre nehéz hitelesen bírálni egy olyan kezdeményezést, amely az állampolgárok otthonhoz jutását segíti elő, egyben pedig a népességfogyás megállítására vagy legalább lassítására is kíséretet tesz –, akkor a határon túliakat ürügyként felhasználva próbálnak fogást találni a csokot kitaláló kormányon.
Vagyis inkább ezek az írások nevezhetők mérgezett csóknak, hiszen úgy hullatnak látványosan krokodilkönnyeket a potenciális elvándorlás miatt, hogy közben burkoltan – vagy nem is annyira burkoltan – a határon túliak ellen uszítják az anyaországiakat, azt sugallva, hogy az erdélyi „bevándorlók\" elhappolhatják előlük a támogatást. Hogy ez máris eredményes, arról bárki megbizonyosodhat, aki a cikkek alatti kommentárokat elolvassa.
Mindezek mellett ismételten megjegyezzük: a csok valóban járhat elszívó hatással mindaddig, amíg Romániában nincs hasonló otthonteremtési támogatás. Ezt azonban meg lehet kísérelni orvosolni: ha a román pártok számára ez nem prioritás, azért vélhetően senki sem akadályozza meg az RMDSZ-t abban, hogy az elvándorlás veszélyének elhárítása érdekében, román támogatókat is toborozva, beterjesszen a magyarországihoz hasonló támogatásról szóló tervezetet a törvényhozásban.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!