2011. április 12., 09:422011. április 12., 09:42
Victor Ponta szociáldemokrata párti elnök kifakadása a magyarországi választójog ellen csak a legfrissebb az idevágó megszólalások közül. A magyarországi politikusok március 15-i üzenetei kapcsán folytatott televíziós vitákban olyan elemzők is érzékelték a szembesülés pillanatát, akiket aligha lehet nacionalista indulatokkal vádolni.
Emil Hurezeanu fejtette ki például, hogy Romániának valamilyen módon fel kell készülnie arra a helyzetre, amikor tömegesen lesznek olyan állampolgárai, akik két ország parancsszavának engedelmeskednek. Ez idézett gondolat is jelzi, mennyire nem szokott hozzá a román elit ahhoz, hogy a magyarkérdést a mélységekig átgondolja. És talán bánni is kezdi, hogy a párbeszéd helyett mindig idegesen söpörte le a témát az asztalról. Mert az elmulasztott párbeszéd világosíthatta volna meg például azt, hogy az állampolgárság és a szavazati jog nem azt jelenti, hogy Budapest szavára hadrendbe áll az erdélyi magyarság. Éppen fordítva: az állampolgársági köteléken keresztül az erdélyi magyarság szava teremt helyzetet a budapesti kormányzat számára.
Tetszik Bukarestnek, vagy nem, a kérdés úgy tevődik fel: az Európai Unió fellazult belső határai között Magyarország vagy Románia integrálja sikeresebben a kettős kötődésű erdélyi magyar közösséget. Az Európai Unióban ugyanis nem bunkósbottal, nem tiltással, hanem inkább az érintettek érdekeltté tételével szokás megoldani a problémákat. Ha Bukarestben érzékelik Budapest integráló igyekezetét, erre csak az lehet az európai szellemű válasz, hogy Románia megpróbál vonzóbb perspektívát festeni a magyar közösség elé. És Románia csakis az autonómiaformák révén integrálhatná hatásosan a magyar közösséget. Azzal tehetné lojális állampolgárokká például a Székelyföld lakóit, ha a román állam keretében teremtené meg számukra az önálló élet lehetőségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!