Szorult helyzetbe került hatalomra kerülésével az RMDSZ: egyformán meg kell felelnie a bukaresti román partnerek feltételeinek, de az erdélyi magyar közösség, a választópolgárai támasztotta elvárásoknak is. Márpedig a kettő sok esetben homlokegyenest ellentétes egymással.
2014. március 09., 20:292014. március 09., 20:29
A Victor Ponta vezette kormányzati szövetségesek például nyilvánvalóan azt várják el a magyar alakulattól, hagyjon alább az önrendelkezési törekvések hangoztatásával, a területi autonómia iránti igényről. Erre utal a miniszterelnök minapi elszólása is, miszerint a parlamenti többség kialakításán kívül azért látja szívesen a hatalomban az RMDSZ-t, hogy megelőzze a magyar kisebbség „radikalizálódását\".
Eközben az erdélyi magyarok nyilvánvalóan azt tartják helyesnek, ha a kormányban betöltött pozíciókon, az ebből fakadó előnyökön túlmenően az RMDSZ nem mond le a Bukarestben vörös posztónak számító autonómia ügyéről. Hanem – a két kisebbik magyar alakulathoz hasonlóan – például kiáll az SZNT által hétfőre meghirdetett felvonulás mellett, továbbá eleget tesz saját korábbi kongresszusi határozatának, és ígéretéhez híven még ebben a parlamenti ülésszakban a törvényhozás elé terjeszti a székelyföldi autonómiastatútum tervezetét.
Csakhogy a korábbi évek kormányzati részvételének tapasztalatai arra utalnak, az RMDSZ számára nehezen összeegyeztethető ezeknek a kérdéseknek a bukaresti, illetve az erdélyi képviselete. És emiatt kényszerül sok esetben a kettős beszédre.
E téren Pontában történetesen mesterére talált, a román kormányfő ugyanis magyar ügyekben zseniálisan képes kommunikálni saját választóival egyet, magyar partnerének pedig teljesen mást. Ellenzékben, majd a liberálisokkal eltöltött kormányzás alatt például úgy támadta a marosvásárhelyi orvosi magyar karának létrehozását, a székely zászló kitűzésének engedélyezését pedig célzott gúnnyal úgy hárította Budapestre, hogy közben kormánya programjában mindvégig szerepelt ezeknek a kérdéseknek a rendezése.
Pardon, az ígérete. De hát a jelek szerint ettől hosszú út vezet a konkrét megvalósításig. Pedig az RMDSZ-nek számolnia kell azzal: ha a kormányzás kedvvéért kifarol az autonomista mozgalmak mögül, egyszer csak választók nélkül marad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!