2009. december 28., 09:452009. december 28., 09:45
Sajnos a világbéke idén sem köszöntött rá az emberiségre, Irakban, Afganisztánban napról napra hevesebben csapnak össze a vallási és nemzetiségi indulatok, a Közel-Keletre ugyancsak nem érkezett még meg a békegalamb olajággal a csőrében. Viszont már az év első napjaiban bevonultunk a történelembe: az Egyesült Államok első színes bőrű elnöke, Barack Obama január 20-i beiktatása bizony nemcsak a tengeren túli polgárjogi mozgalmak győzelmét hozták el, de a világ többi táján kisebbségben élők számára is megvillantották a reményt, miszerint eljön az idő, amikor sehol sem számít majd a bőrszín, a vallási, etnikai hovatartozás. Persze a mindennapok ettől még nem feltétlenül változtak jó irányba, az új világ azonban ismét példát mutatott, az öreg Európa pedig mindezt megelőlegezett bizalomként honorálta egy béke-Nobel-díjjal. Ha már Nobel: a bánsági német Herta Müller irodalmi kitüntetése már egyaránt szólt a kisebbségi sorsot átélt író életművének és a kommunizmus megdöntése huszadik évfordulójának, mintegy megerősítve azt a tényt, hogy Európa keleti felén minden összefügg mindennel. Idén mintha már kevesebben siratták volna el és vissza a `89 karácsonyán kivégzett román diktátort, annál többen temetik azonban a honi demokráciát a most decemberi államfőválasztás nyomán - sebaj, minden elmúlik egyszer. Ugyanebben az évben hatalmasodott el a gazdasági világválság is (jó, nálunk csak egy évvel ezelőtt merték bevallani), ami - ha hinni lehet a szakértőknek - talán már csak jövőre fog fájni, a romániai adófizetőkre, nyugdíjasokra és kiskorúakra azonban valószínűleg még sokáig hat, ha be nem fejeződik végre a másik, a még hosszabb ideje tartó politikai krízis. Persze ne legyenek illúzióink, jön majd a következő, de azt is túléljük valahogy. Dum spiro, spero - amíg élünk, remélünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok