VEZÉRCIKK – Nem várt támogatóra talált a román kormány áfacsökkentési terve. A Standard & Poor’s a hétvégén stabil kilátással megerősítette a devizában és a lejben fennálló, hosszú lejáratú román államadósság BBB-/A-3-as besorolását a pozitív gazdasági kilátások miatt.
2015. április 13., 19:512015. április 13., 19:51
A nemzetközi hitelminősítő évi háromszázalékos gazdasági növekedést jósol Romániának 2018-ig, és úgy értékeli, hogy ez a tendencia, valamint a fogyasztás várható felpörgése részben ellentételezi a bukaresti adócsökkentések nyomán a költségvetésben keletkező hiányt.
A biztatásra szüksége is van a Ponta-kabinetnek, amely nemzetközi hitelezőitől csak hideget kapott, mióta beharangozta az élelmiszerek és az alkoholmentes italok áruforgalmi adójának a jelenlegi 24-ről kilenc százalékra történő csökkentését. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) – amellyel Bukarest várhatóan már nem hosszabbítja meg idén lejáró elővigyázatossági hitelszerződését – már korábban megüzente, hogy elhamarkodottnak és fenntarthatatlannak tartja a júniustól hatályos intézkedést.
Valdis Dombrovskis euróért és társadalmi párbeszédért felelős alelnök révén ugyanakkor az Európai Bizottság (EB) éppen a román fővárosban adta Pontáék tudtára, hogy aggódik az áfacsökkentés miatt. Az uniós biztos szerint a terv nincs összhangban az EB ajánlásaival, amely azt kérte a tagállamoktól, hogy – főleg a rosszul fizetett – munka adóterheit csökkentsék a gazdasági növekedést és fogyasztást kevésbé érintő adónemek rovására.
Csakhogy Dombrovskis ezúttal Brüsszel és az IMF korábbi álláspontjának mondott ellent, hiszen a hitelezői trojka ugyanígy aggódott, amikor Románia tavaly októbertől öt százalékkal mérsékelte a munkáltatói nyugdíjjárulékot. A hitelezők ugyanígy ellenezték azt is, amikor 2013-ban szintén kilenc százalékra szállították Romániában a kenyér áfáját.
Sokszor kiderült már a gazdasági válság óta, hogy a krízis ellentételezésére sem Brüsszel, sem Washington nem rendelkezik életképes, bejáratott recepttel. Hosszú azoknak az országoknak a listája, amelyek esetében hasznavehetetlennek bizonyult a hitelezői trojka pénzügyi-gazdasági stratégiája.
Más esetekben ugyanakkor az önerőből kidolgozott nemzeti koncepciókról bizonyosodott be, hogy a nemzetközi agytrösztök ellenjavallata ellenére is sikerrel gyakorlatba ültethetők. Bár az áfacsökkentésre egyelőre még korai örömtáncot járni, nem véletlen, hogy az érintett ágazatok körében máris pozitív fogadtatásnak örvend, a tejiparban pedig valóságos mentőövként tekintenek az intézkedésre.
Ha az élelmiszerek nem is az áfacsökkentés mértékével arányosan lesznek olcsóbbak, a kis jövedelmű fogyasztók pénztárcája megérzi a változást, az intézkedés pedig a fogyasztás ösztönzéséhez, a feketegazdaság kifehérítéséhez vezet, akkor mindenképpen megéri.
A kormánynak pedig az aggodalmakat és a jó tanácsokat illedelmesen megköszönve közölnie kell a nemzetközi hitelezőkkel, hogy nem kíván visszatérni arra az útra, amely egyedül a megszorításokban és az adóemelésben látta a kilábalást a gazdasági válságból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!