VEZÉRCIKK – Azt követően, hogy Traian Băsescu államfő azzal vádolta meg Victor Ponta kormányfőt, a PSD államfőjelöltjét, hogy ügyészként az alkotmányt megsértve tevékenykedett a külföldi hírszerzés ügynökeként, valószínűleg már csak akkor süllyedhetne mélyebbre a romániai államfő-választási kampány színvonala, ha Ponta válaszul azzal vádolná meg Băsescut és jobbközép ellenfeleit, hogy a Szíriuszról érkezett gyíkemberek, akiknek célja a Föld leigázása.
2014. október 16., 20:022014. október 16., 20:02
Az elnök – ugyanúgy törvényt sértve, mint állítólag az általa vádolt Ponta, hiszen nagyvonalúan figyelmen kívül hagyja az államfő pártatlanságát előíró alkotmányos előírást – teljes mellszélességgel beszállt a választási küzdelembe, és elszabadult hajóágyúként viselkedve dönt-borít, és tüzel minden jelöltre, pártállástól függetlenül, annak érdekében, hogy javítsa saját kiválasztottja, a feltétlen hívei által gründolt Népi Mozgalom Párt (PMP) jelöltje, Elena Udrea esélyeit.
Igaz, ezt bizonyos fokig eredményesen teszi, hiszen Udrea a legfrissebb felmérés szerint a harmadik legnépszerűbb jelölt Ponta és Klaus Johannis után – igaz, csupán azzal a valamivel több, mint hat százalékkal, amelyet a PMP az európai parlamenti választáson is elért.
Băsescu immár – annak tudatában, hogy gyakorlatilag érinthetetlen, hiszen mandátuma két hónap múlva véget ér – skrupulusok nélkül kampányol Udreának, egyszerre nevezve hazugnak és korruptnak Pontát és Johannist, és vádolva törvénytelenséggel a külföldi hírszerzést és a kormányfőt az állítólagos kémügy kapcsán.
Pedig kevéssé valószínű, hogy a nehezen bizonyítható kémvád, amelynek minden érintettjét titoktartási kötelezettség sújtja, komoly károkat okozhatna Pontának. Az egyszerű PSD-szavazó legfeljebb csak annyit fog fel, hogy Ponta hírszerzőként az ország érdekeit szolgálta, azt nem, hogy mindezt törvénytelenül tette. Igaz, addig is megkíméli Udreát – és az ügy többi érintettjét is – attól, hogy konkrét, realista, a valós helyzettel szembenéző politikai és gazdasági programmal álljon elő.
Úgyhogy azt, hogy mikor lehet itt ilyen minőségű politikai osztály mellett élhető ország, valószínűleg még a legdörzsöltebb szuperkémek sem lennének képesek kideríteni.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!