2012. február 21., 10:452012. február 21., 10:45
Hiszen ezeket a mutatókat a társadalom működését, a modern népuralom lakossági elfogadottságát jelző adatoknak tartják. Romániában jórészt két évtizede a hadsereg számít az egyik legmegbízhatóbb intézménynek, ezt támasztja alá egy friss felmérés is. Tanulságként nem árt, ha jelezzük: eközben más közép-kelet-európai országokban nem egészen ez a trend.
Lengyelországban az alkotmánybíróság áll az első helyen, második a köztársasági elnök intézménye, ezt követi a hadsereg, Magyarországon is a köztársasági elnöknek és az alkotmánybíróságnak a legnagyobb a bizalmi indexe, míg a csehek a közszolgálati televízióban és a helyi önkormányzatokban bíznak meg leginkább, a hadsereg a közepesen megbízható kategóriába tartozik.
Külön szociológiai tanulmányt igényelne, hogy a romániai lakosság miért éppen a hadseregben lát egyfajta értékrendbeli etalont, amikor – a háborús időket leszámítva – a fegyveres erők, a vezérkar vajmi kevéssel járult hozzá az ország demokratizálódásához, gyarapodásához. Huszonkét év elteltével sem tisztázódott megnyugtatóan, pontosan mekkora felelőssége volt a román katonaságnak, számos főtisztjének a ’89-es forradalom vérengzéseiben. Jellemző az is, ahogy bukaresti politikusok a hadsereget tartják a demokratikus társadalmi berendezkedés, az államrend alappillérének.
Márpedig ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy miközben megannyi településen egyetlen orvos sem rendel, az önkormányzatok képtelenek megtéríteni az ingázó pedagógusok költségeit, a hivatásos katonák szolgálati lakásra, albérletük ellenértékére jogosultak. Amikor a válság közepette egészségbiztosítási hozzájárulásra kötelezték a 740 lejnél magasabb nyugdíjakat, a katonai nyugdíjak átlagban 34 százalékkal növekedtek. Ugyan milyen alapon részesít hátrányos megkülönböztetésben az állam egy nyugdíjas pedagógust, orvost, mérnököt egy nyugalmazott katonatiszttel szemben? Milyen alapon tartják nagyobb becsben a katonai egyenruhát a szerszámgéplakatos kezeslábasánál?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok