2011. május 18., 09:332011. május 18., 09:33
És némiképp igazat is adok a tiltás kezdeményezőinek, ha arra gondolok, hogy nemdohányzós időszakaimban mennyire rosszulesik nekem is a füst, illetve ha felidézem, milyen dühös vagyok magamra, amikor pár hónap kihagyás után ismét azon kapom magam, hogy ég a cigi a kezemben. Szinte az összes haverem szívja, így nagy a kísértés… Szóval egyetértek a tiltással, sőt tekintve a szabály mögött meghúzódó szándékot, azazhogy ne engedjük azt, hogy egyik ember a káros szenvedélyével ártson a másik egészségének, azt javasolnám, bővítsük ennek hatókörét. Például vegyük ki apu kezéből a tizennyolcadik vodkát, mert ha megint sakálrészegen megy haza, és nyakon verdesi a családot, az se tesz túl jót az érintettek egészségének. Vagy beszélhetnénk a kizárólag flancolásból történő autókázásról, amikor az alig 18 éves újgazdagcsemete a 7-es BMW-vel és a piacon vett jogosítványával driftingel a városközpontban, ugyanis mindamellett, hogy – a dohányosokhoz hasonlóan – szennyezi a levegőt, még néha el is gázol egy-két gyalogost, biciklist, babakocsit toló anyukát.
És a sokkoló reklámkampányok is idekívánkoznak, melyek arra mennek ki, hogy a néző a lehető legnyomorultabbul érezze magát, ha nem veszi meg rögtön (például csóróság okán) a legújabb XY ránctalanítókrémet (ami nélkül minden bizonnyal két nap alatt vénasszonnyá lesz, ha még nincs 20 éves, akkor is), a frissen piacra dobott mobiltelefont (mert egy korábbi, egyébként jól működő modellt szégyen kitenni az asztalra) satöbbi… De ne feletkezzünk meg az üzletek legaljasabbikáról, a gyógyszerekkel való üzérkedésről sem, és büntessük keményen, ha olyanokkal etetnek orvosságot, akik tulajdonképpen jól megvannak nélküle is. Vagy – ha valaki tényleg beteg – ne engedjük, hogy a legdrágább szert írják fel neki, amikor pár lejért ugyanaz a hatóanyag beszerezhető, mert nem tesz jót az illetőnek, ha a havi patikai bevásárlás után a nyugdíjából nem futja kenyérre. Mert amíg nem alkotnak ezekre is tiltó szabályt, még a dohányosok egy szűk rétege azt gondolhatja, hogy szenvedélyét diszkriminálják a többi, csöppet sem kevésbé káros hajlammal szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!