VEZÉRCIKK – Bombaként robbant a hír az elmúlt héten: vissza kell bontani és újra kell építeni a dél-erdélyi autópálya mintegy két-háromszáz méteres szakaszát, miután másként nem lehet kijavítani a rajta keletkezett hibákat.
2015. október 18., 21:022015. október 18., 21:02
Természetes, hogy ezt kell tenni, bólogathatnánk, hiszen a legfontosabb a biztonságos közlekedés, a sztrádanagyhatalmak se tennék azt másként. Csakhogy 2015 Romániájában ez korántsem normális.
Hogy is lenne az, amikor már rég 130 kilométer/órával kellene közlekednünk például Nagyváradtól Brassóig, ehhez képest az észak-erdélyi autópályából máig csak egy 52 kilométeres szakaszt sikerült átadni, és hosszú leállás után a többin is alig akar indulni a munka. Ott van például a Bors és Berettyószéplak közötti szakasz, amelyen a sokat vitatott megbízatással dolgozó amerikai Bechtel vállalat már nekilátott egy völgyhíd megépítéséhez.
Miután hosszas huzavona után idén sikerült versenytárgyaláson kiválasztani a munkálatok folytatóját, egyelőre amiatt nincs semmiféle előrelépés, mert a győztes konzorciumban részt vevő vállalkozások hajba kaptak, és egyúttal az autópálya-társaságra is mutogatnak, hogy előleg nélkül ne várjanak semmit. Lesz még ebből új licit, legyinthetünk lemondóan, abból kiindulva, hogyan zajlik nálunkfelé az ilyesmi.
A dél-erdélyi sztrádán valamivel jobb a helyzet, de józan ésszel egyszerűen felfoghatatlan, hogy egy év se telt el a szalagvágás óta, s máris újraépítésre szorul a Nagyszeben és Szászváros közötti szakasz egy része. Hogy ki a hibás, nehéz lenne megmondani. Sok múlott a kivitelezőn, ez vitathatatlan.
Azonban az egyenletben semmiképp sem elhanyagolható elem az a tény, hogy tavaly ilyenkor már javában dúlt az államfő-választási kampány, Victor Ponta kormányfőként pedig tudta, hogy sokat nyom majd a latban az urnák előtt, hogy nemrég autópályát avatott. (Már-már abszurdba illő egyébként, hogy a pántlikát közlekedési miniszterével elvágták ugyan, a sztrádaszakaszt viszont nem vették át.)
Most pedig várhatóan tavasszal rajtolhat az újjáépítés, illetve kezdődhet a munka több más sztrádaszakaszon. Már félünk, hogy mi lesz a vége. Jövőre önkormányzati és parlamenti választások is lesznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!