2010. március 09., 10:442010. március 09., 10:44
Az elnököt nemrég egészségesnek találta egy orvosi konzílium (a Cotroceni-palota illetékesei siettek hozzátenni: az államfő „nagyon” egészséges), az ország első számú páciense pedig azzal igyekezett bizonygatni mentális és fizikai képességei hiánytalanságát, hogy konzultációra hívta a pártokat kedvenc témája, a törvényhozási reform ügyében.
Băsescu türelme amúgy érthető: a 2012-es parlamenti választásokig bőven van ideje megpuhítani az ellenzéki szociáldemokratákat és liberálisokat, valamint a kormányra került RMDSZ-t, hogy ha nem is maradéktalanul, de részben beteljesüljék az egykamarás parlamentre való áttérésről és a honatyák számának csökkentéséről dédelgetett álma. Az kizárható, hogy tavalyi kezdeményezésének – amelyet az államfőválasztás első fordulójával egy időben tartott referendumon megjelentek döntő többsége támogatott – mindkét pontját kipipálhatja második mandátuma végére.
A választási vereségből felocsúdni még mindig képtelen, belső marakodások gyengítette ellenzék már csak presztízse kedvéért sem engedheti meg magának, hogy egészében támogassa a korábban keményen ostorozott javaslatot, nagyon úgy fest azonban, hogy a PSD és a PNL is hajlandó a kompromisszumokra. Victor Ponta, a szocdemek új elnöke nemrég már hajlott arra, hogy a szenátus átalakuljon a régiók egyfajta képviseletévé, a liberálisok pedig már korábban sem zárkóztak el a honatyák létszámának csökkentésétől. Hasonlóképpen az RMDSZ is kibékülne mindkét variánssal, hacsak arányaiban megőrizheti törvényhozási súlyát, no meg persze ha cserébe kap valamit.
Hisz lám, a szövetség belement a szenátus PSD-s elnökének megbuktatásába, holott a demokrata-liberálisok kannibálpolitikája korábban még biztosan nem lett volna ínyére. Ám amint megérezték, hogy nagy PSD-faló kedvében a PDL még a magyaroknak is hajlandó átengedni az állam második legmagasabb közméltósági posztját, Markóék azt is elfelejtették, hogy négy hónappal ezelőtt még Mircea Geoanának kampányoltak. Rég volt, talán igaz se volt…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok