2010. március 09., 10:442010. március 09., 10:44
Az elnököt nemrég egészségesnek találta egy orvosi konzílium (a Cotroceni-palota illetékesei siettek hozzátenni: az államfő „nagyon” egészséges), az ország első számú páciense pedig azzal igyekezett bizonygatni mentális és fizikai képességei hiánytalanságát, hogy konzultációra hívta a pártokat kedvenc témája, a törvényhozási reform ügyében.
Băsescu türelme amúgy érthető: a 2012-es parlamenti választásokig bőven van ideje megpuhítani az ellenzéki szociáldemokratákat és liberálisokat, valamint a kormányra került RMDSZ-t, hogy ha nem is maradéktalanul, de részben beteljesüljék az egykamarás parlamentre való áttérésről és a honatyák számának csökkentéséről dédelgetett álma. Az kizárható, hogy tavalyi kezdeményezésének – amelyet az államfőválasztás első fordulójával egy időben tartott referendumon megjelentek döntő többsége támogatott – mindkét pontját kipipálhatja második mandátuma végére.
A választási vereségből felocsúdni még mindig képtelen, belső marakodások gyengítette ellenzék már csak presztízse kedvéért sem engedheti meg magának, hogy egészében támogassa a korábban keményen ostorozott javaslatot, nagyon úgy fest azonban, hogy a PSD és a PNL is hajlandó a kompromisszumokra. Victor Ponta, a szocdemek új elnöke nemrég már hajlott arra, hogy a szenátus átalakuljon a régiók egyfajta képviseletévé, a liberálisok pedig már korábban sem zárkóztak el a honatyák létszámának csökkentésétől. Hasonlóképpen az RMDSZ is kibékülne mindkét variánssal, hacsak arányaiban megőrizheti törvényhozási súlyát, no meg persze ha cserébe kap valamit.
Hisz lám, a szövetség belement a szenátus PSD-s elnökének megbuktatásába, holott a demokrata-liberálisok kannibálpolitikája korábban még biztosan nem lett volna ínyére. Ám amint megérezték, hogy nagy PSD-faló kedvében a PDL még a magyaroknak is hajlandó átengedni az állam második legmagasabb közméltósági posztját, Markóék azt is elfelejtették, hogy négy hónappal ezelőtt még Mircea Geoanának kampányoltak. Rég volt, talán igaz se volt…
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.