VEZÉRCIKK – Ahogy esik, úgy puffan a bírói kalapács a magyar közösséget érintő peres ügyekben.
2016. január 12., 19:182016. január 12., 19:18
Miközben a székely szabadság napi felvonulásról immár a Maros megyei törvényszék is kimondta, hogy nem tiltható be, a normalitás jeleként értékelt döntést beárnyékolja egy másik ügyben hozott ítélet, mely szerint „mivel a Székelyföld hivatalosan nem létezik”, turisztikai úti célként sem lehet népszerűsíteni.
Utóbbit az alapfokon eljáró Hargita megyei törvényszék mondta ki, amely elutasította a régió idegenforgalmi népszerűsítése érdekében létrehozott Pro Turismo Terrae Siculorum nevű szövetség bejegyzését. A döntés több szempontból is felháborító.
Egyrészt azért, mert körülbelül egy perc keresgélés a világhálón elég ahhoz, hogy a hétköznapi halandó hasonló feladatokat ellátó, régóta működő szervezetekre bukkanjon. Ott van például a Bukovina Turisztikai Egyesület, amely a Bucovinaturism.ro nevű honlapján közölt leírás szerint 2001-ben jött létre többek között a Suceava megyei kereskedelmi kamara és a turisztikai minisztérium támogatásával – azzal a céllal, hogy a régió turisztikai irodáinak összefogásával fellendítsék (a közigazgatásilag nem létező) Bukovina idegenforgalmát.
A kettősmérce-alkalmazás alapos gyanújának felmerülésén túl amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a székelyföldi egyesület bejegyzését egy magyar bíró tagadta meg, aki állítólag közölte: ha a kezdeményezők törlik a statútumból az alkotmányellenesnek tartott Székelyföld szót, akkor lehet esélyük. A „jó tanuló” által javasolt megoldás gond nélkül illeszkedik a bukaresti aktuálpolitika fősodrába – éppen csak az igazságszolgáltatás függetlenségét kérdőjelezi meg (ismét) a bukovinaihoz hasonló precedensek láttán méltán háborgókban.
Mindezek tudatában joggal merül fel az emberben, vajon minek köszönhető, hogy Marosvásárhelyen végre megmutatkoztak a jogállamiság jelei. Elsőre a bíróság elé állított Dorin Florea polgármester politikai befolyásának meggyengülése juthat eszünkbe – ennek kósza gondolata még inkább felértékeli az idei, remélhetőleg minden eddiginél több polgárt megmozgató felvonulás választások előtti üzenetét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!