2011. július 08., 09:522011. július 08., 09:52
Most az történt, hogy a brassói táblabíróság érvénytelenítette a Kovászna megyei önkormányzat által a megyei könyvtár igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgát, mert abban azt is kikötésként merték megfogalmazni, hogy ha már egy háromnegyed részt magyarok lakta megyéről van szó, akkor az intézmény vezetőjétől az is elvárható, hogy tudjon magyarul.
Külön érdekesség, hogy az ügyre egy magát Sepsiszentgyörgyön felnőtt, románként bemutató, jelenleg állítólag Spanyolországban élő alak hívta fel a figyelmet, aki ahhoz képest, hogy a corridák és a balkáni eperszedők földjén él, rendkívül jól tájékozott a hazai ügyekben. Ennek nyomán a régi jó szekus besúgó tempóban, szinte már főállásban tesz állandóan feljelentést a székelyföldi magyar önkormányzati vezetők különböző intézkedései ellen, illetve szítja a magyarellenes indulatokat személyes blogján. Mindenesetre érdekes logika az, ami azért minősíti diszkriminatívnak a versenyvizsga követelményeit, mert azok állítólag korlátozzák bármely román állampolgár ahhoz való jogát, hogy egy közintézményben munkát vállaljon. Ilyen alapon ugyanis bármely olyan álláshirdetést diszkriminatívnak lehet tekinteni, amelyben valamilyen feltételt szabnak meg a jelentkezők számára.
Ha mondjuk, az állami légitársaság pilótákat keres, és explicite megszabja, hogy a jelentkezőnek néhány ezer órás pilótatapasztalattal kell rendelkeznie, akkor ezen az alapon bárki megóvhatja a kiírást, mondván: mindez diszkrimináció mindazokkal szemben, akik nagyon szeretnének pilóták lenni, de történetesen nem végeztek pilótaképző tanfolyamot. Viszont repülési tapasztalatuk már van, legutóbb például Görögbe repültek az asszonnyal nyaralni valamelyik fapados járattal, és csak egyszer hánytak a repülőn, azt is csak a repülés előtt megivott fél liter konyak miatt. Szóval ilyen alapon tényleg nem lehet elvárni, hogy egy elsöprő többségében magyarok lakta megye könyvtárának igazgatója magyarul is tudjon, elvégre az nem lehet érv, hogy az ügyfelek nagy többségével magyarul kellene kommunikálni, az pedig végképp nem, hogy vélhetően a könyvállomány nagy része is magyar nyelvű. Sőt ha román, annál jobb, hiszen így valóban nem lehet szó diszkriminációról. Elvégre a magyaroknak is ugyanúgy jogukban áll románul beszélni vele, mint a románoknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!