VEZÉRCIKK – A reformokat folytatni kell, a rendelkezésre álló uniós forrásokat le kell hívni, az adóbehajtást hatékonyabbá kell tenni. Lassan már közhelyszámba mennek az ország nemzetközi hitelezőinek jó tanácsai, unjuk is becsületesen, hogy mindig csak ezt szajkózzák, de hát mit tehetnének mást, ha megannyi éve senki sem hallgat rájuk.
2014. szeptember 28., 20:472014. szeptember 28., 20:47
Arról, hogy az egészségügy és az oktatáspolitika terén mennyire nincs koherens reformkísérlet, jobb nem is beszélni. Az uniós források lehívása terén legalább mintha valami motoszkálna, a közbeszerzési eljárások azonban állandó kerékkötői a beruházások megvalósulásának.
Annyira nem működött idén a történet, hogy a héten esedékes büdzsékiigazításkor 4 milliárd lejt vonnak el az uniós projektek finanszírozására szánt keretből. Ha pedig a nagy projektek dugába dőltek, legalább van miből kampányalamizsnát biztosítani – dörzsölhették össze megelégedéssel a tenyerüket a kormánytagok, s rögtön több mint egymilliárd lejjel dobták meg a helyi önkormányzatokat. Hogy el ne felejtsék, kire kell szavazni és szavaztatni.
A harmadik jó tanács teljesítésével eközben sehogy sem állnak. A büdzsékiigazítás tervéből is kiderül az, amire a szakértők rég rávilágítottak, hiába az új adók, a tervezettnél lényegesen kevesebb folyik be az adókból és illetékekből. Ráadásként meg kell ugyanakkor említenünk, hogy az ország hitelezői egyáltalán nem támogatták a tb-csökkentést.
Kampány lévén viszont a kormány lépéskényszerbe került. Egyre biztosabb azonban, hogy öngólt lőtt. A külföldi befektetők máris jelezték, egyelőre semmit nem lépnek, mert nem hisznek abban, hogy az intézkedés hosszú távon megmaradna. Ha megmarad, akkor viszont új adóktól tartanak. És nem hiába. Ennyire kiszámítható a mindenkori román kormány. Kampányban ad, aztán visszavesz.
Vagyis csak viszszavenne, hiszen az idei új adók sem hozták meg a hozzájuk fűzött reményeket, az üzleti szféra nem táncolt úgy, ahogy Pontáék szerették volna. Ilyen körülmények között a jövő egyre kiszámíthatatlanabb. Az utolsó negyedévi technikai recesszió viszont máris borítékolható, és lehet, hogy ebben az ütemben az államcsőd sincs messze.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!