A völgyben a helyzet változatlan. Remek idő, őszintének tűnő, örömteli találkozások, érdekes előadások, jó ételek, hideg italok: elkezdődött Tusványos, a huszonnegyedik.
2013. július 24., 20:112013. július 24., 20:11
Itt, ebben a völgyben fogalmazódtak meg azok a folyamatok, amelyeknek eredményeként – hogy egyebet ne említsünk – lassan félmillió, az anyaország határain kívül szorult ember várja immár magyar állampolgárként a jövő évi parlamenti választásokat. Hosszú történések, életre kötött barátságok völgye ez, ahol évről évre új tartalommal telnek meg évtizede visszatérő témák. Néha meg is kérdezik: nem unjátok?
Visszakérdezünk: rá lehet unni a nemzetről szóló diskurzusra? Például akkor, ha egy válsággal többnyire mit kezdeni nem tudó Európában olyan elképzelések nyernek konkrét formát, hogy anyaországi és külhoni magyar vállalkozások együtt induljanak uniós célokra. Vagy abban a történelmi keretben, amikor a kelet-európai államokkal együtt újra esély nyílik odatelepedni a nagy európai asztalhoz, amikor a térség újra a kontinens húzórégiójává válhat, mint egykoron, a Monarchia idejében.
„Tusványos az a hely, ahol, Hraballal szólva, nem érdemes kijózanodni – fogalmazott Németh Zsolt államtitkár, táboralapító. – Itt reggel fekszünk, este kelünk, napközben előadásokon álmodunk, s néha egészen váratlanul felébredünk.\" Az idősíkok öt napra érvényes tusványosi keveredése valóban olyan dimenziókat képes megnyitni, amelyek csak ezen a „gyöngyvirágteraszos\" helyen hozzáférhetők.
Egyedül ez a hely alkalmas arra, hogy az ismeretlen kihívások előtt mindig szorongással álldogáló egészséges moralitású ember megszabaduljon rövidlátásától, és tudatosítsa magában: egy szétvert nemzet újjáépítése nem egyetlen parlamenti ciklus alatt zajlik, de a folyamatot csak újabb parlamenti ciklusra való választói felhatalmazással lehet életben tartani. Mert az elkövetkező évek fontos kérdése, hogy képesek leszünk-e Magyarország sikerét „szétteríteni\" az egész nemzetre.
A tusványosi idő nekünk dolgozik. Együtt bulizunk a gyermekeinkkel, és közben együtt álmodunk szépeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!