Bár egyelőre áll a bál az új kormány parlamenti megerősítése körül, látszólag mindenki „a kutya ugat, a karaván halad” elv mindenekfelettiségében látszik hinni.
2014. március 04., 21:142014. március 04., 21:14
Azaz a kormányfő egyelőre nem foglalkozik Traian Băsescunak az alkotmányossági paraván mögül intézett magyarellenes kirohanásaival, és épp az alkotmányra való hivatkozással követeli a kabinet új tagjainak államfői kinevezését. Nem segít a dolgon az az inkább jogi csűrés-csavarásnak számító korábbi érv sem, „miszerint az USL pártszövetség nem szűnt meg, hiszen Crin Antonescu, íme, ott ül a házelnöki székben”, mivel érvényét veszítette a liberális pártvezér lemondásával. Szóval ember legyen a talpán, aki a lapzárta körül még a javában dühöngő elemek között látja a holnap reggelt, ám ettől még virradni fog.
Kérdés, hogy mire? Többek között, úgy tűnik, arra a hirtelen és erőteljesen fellángolt magyarfóbiára, amelyet vagy táplál Băsescu, vagy maga táplálkozik belőle. Mert az már talán az RMDSZ számára is egyértelmű, hogy Romániában nem létezik úgynevezett magyarbarát párt, csak olyan román pártok vannak, amelyek időnként rászorulnak az RMDSZ szavazataira. Mivel a tartós barátság alapja a pontos elszámolás, ez akár kiszámíthatóvá is tehetné ezt a viszonyt, ha az ember – s azért engedjük meg, hogy a politikusok is azok – nem vágyna biztonságra, nyugalomra.
A szövetségnek és a hazai magyarságnak azonban egészen jeges szelekkel kell szembeszállnia, mióta újra kormányközelbe került, s aligha engedheti meg magának egy pünkösdi királyság kockázatát. A kormányra kerülés melletti legnyomósabb érvként ugyanis azt lobogtatta az RMDSZ, hogy a bársonyszékekből jobb a rálátás a politikai csatamezőre, könnyebben megelőzhetők az ordas támadások.
Egyelőre azonban semmi sem ígéri közösségünk érzelmi komfortérzetének javulását, ami talán még az edzett frontharcosok számára is értelmezhető dimenzió. Például hogy a sztrádaépítések befejezését is nehezebb kivárni, ha közben ömlik a gyalázkodás, a megalázó nemzetállamozás. Főleg, ha ez virrad ránk a reggellel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!