2011. április 06., 09:412011. április 06., 09:41
Százharminchétszer mondtuk be a rádióba, hogy mennyire veszélyes a tarlótűz, főleg a felügyelet nélkül hagyott, ötvenhét alkalommal tudósítottunk, hogy mekkora károkat okoztak az elszabadult lángok, és kétszáztizenkétszer emlékeztettünk mindenkit, hogy mekkora bírságok róhatók ki az említett törvény be nem tartása esetén. Ha más nem is, de én legalább egy életre megjegyeztem mindezt, nem elég, hogy nem rakok tarlótüzet, de folyton feltűnik, hogyha más megteszi.
Szóval majdnem hazaértünk, amikor látjuk, hogy füstöl a szomszéd kertje, pontosabban a kerítése, mert az összegereblyélt és meggyújtott száraz növény parazsa belemart a száraz deszkába, és az csendesen parázslott tovább, jókora lyukat égetve rajta. Sebbel-lobbal igyekeztünk, hogy riadóztassuk a szórakozott tüzelőt, amikor jó falusi szokás szerint átkiabált a szembeszomszédasszony: ég úgy-e, láttam is, már jó régen füstöl a kerítés. Jaj, nem vagyok én olyan, aki akarata ellenére átvezeti a nénikét az út túlsó felére, vagy kirángatja a teli cekkert a piacoló háziasszony kezéből, a helyem sem tudom átadni, mert gyalog és saját autóval ez nem esedékes.
Egyszer előfordult ugyan, hogy szó nélkül megragadtam az út szélén békésen üldögélő idős bácsit, hogy felrángatom, és lesz, ami lesz, hazakísérem, ő pedig egy ideig szó nélkül tűrte a bánásmódot, majd arra kért, hagyjam őt békén, mert olyan jólesik neki itt nézelődni. Azért nem vette el teljesen a kedvemet, hiszen többszörösen okleveles elsősegélynyújtó vagyok. Egyik ilyen kiképzésem Amerikában szereztem, ott pedig nagy összegű kártérítést követelhet, ha valakit akarata ellenére megelsősegítünk. Szóval megtanultam, először megkérdezem, majd ha kell, segítek. De könyörgöm, a másiknak égett a kerítése, nem nagy lánggal, csak úgy parázslott, egy vödör vízzel le is rendezte.
A barátom meséli, hogy az aszfalton nagyot csattanva esett össze egy férfi, mire ő megtette a néhány lépést, hogy segítsen, ott termett egy tüchtig fiatalember, és nagy szakértelemmel, okostelefonjával filmezte az esetet. Az is nálunk történt, hogy fejszével kergették meg azt a jó szándékút, aki a tűzoltók érkezéséig megpróbálta oltani a lángoló házat. Árvízkor sem adtak lapátot az önkéntes fiataloknak, mert eltörik a nyelét. Á, nem vagyok moralizáló kedvemben, tanulság sincs, csak úgy mondom.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!