VEZÉRCIKK – Romániában háború dúl a politikum és az igazságszolgáltatás között. Az egyik oldalon a kormányoldal áll – de néhány ellenzéki politikus is ide sorolható –, a másikon pedig a korrupcióellenes ügyészség, az igazságszolgáltatási tanács, valamint a magát a korrupcióellenes küzdelem és a törvényesség kérlelhetetlen apostolaként beállítani szándékozó államfő.
2015. május 28., 20:222015. május 28., 20:22
Egyik oldalról egyértelműen látszik, hogy a kormánypárti honatyák megpróbálnak mindent megtenni annak érdekében, hogy nehezítsék a korrupcióellenes szervek működését, a politikusok felelősségre vonását.
Azonban a másik oldal sem teljesen makulátlan: egyre szembetűnőbb, hogy az ügyészek elkezdték élvezni a rájuk irányuló médiafigyelmet, és a mennyiséget a minőség, a tartalmat pedig a külsőségek javára feladva igyekeznek a lehető legtöbb nagy névre lecsapni, függetlenül attól, milyen mértékben érintettek – ha egyáltalán érintettek – a korrupciós ügyekben; ráadásul mindezt kiszivárogtatással, hatalmas médiacsinnadrattával, a bilincsbe vert gyanúsítottak közszemlére tételével művelik.
Ám mindez nem menti a politikai osztály azon tagjait, akik alattomos eszközökkel, aljas trükkökkel próbálják kicselezni az igazságszolgáltatást, és megpróbálják befeketíteni annak vezetőit. Furcsa, hogy ennek a hadjáratnak az az egykori liberális Călin Popescu-Tăriceanu állt az élére, akinek miniszterelnöki mandátuma idején, a 2000-es években még úgy tűnt: az ország valóban elindulhat a gazdasági fejlődés és a megtisztulás útján.
Most azonban frusztrált, pártját a jobbközép demokrata-liberálisokkal való fúzió miatt a szociáldemokratákért – és az általuk neki biztosított szenátusi elnöki tisztségért – ott hagyó politikus az országot a sötét múltba visszahúzó erők emblematikus figurájává vált.
Vélhetően meg akarja hálálni a PSD-nek, hogy a liberális pártból való kilépés nyomán – a liberálisok megosztása érdekében – nem engedték eltűnni a sülylyesztőben, ezért vetett be alattomos, alkotmányellenes trükköt a korrupcióval gyanúsított PSD-s szenátor, Dan Şova előzetes letartóztatástól való megmentésére, és ezért fordult most az államfőhöz, a korrupcióellenes ügyészség és a legfelsőbb bíróság vezetőjének menesztését kérve.
Az ok – egy, a legfelsőbb bíróság elnöke által zsarolással megvádolt nőt hat hónapig tartottak vizsgálati fogságban, majd végül a bíróság jogerősen felmentette – valóban súlyos, csakhogy a lóláb nagyon kilóg. Tăriceanu a korrupcióellenes ügyészségtől rettegő PSD-s gazdáit védendő megpróbálja ezzel az ügygyel lejáratni és hitelteleníteni az igazságügyi vezetőket, az államfővel együtt.
Csakhogy – mindamellett, hogy az ügyet ki kell vizsgálni, a felelősöket pedig szankcionálni kell – a PSD zsoldjában elkövetett tettei miatt ő a legkevésbé jogosult és hiteles személy arra, hogy mindezt felrója. Sőt a korrupcióellenes intézmények tevékenységét ócska trükkökkel akadályozni próbáló Tăriceanu az első, akinek záros határidőn belül távoznia kellene a közéletből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!