2010. július 09., 10:122010. július 09., 10:12
A súlyos gyanú ellenére azonban nem árt az ártatlanság vélelmével élni a kivizsgálás hivatalos eredményének nyilvánosságra hozataláig. Hiszen meglehetősen képlékeny fogalomról, az identitásról van szó, így egyértelmű, és minden hiba lehetőségét kétségkívül kizáró kritériumrendszert tulajdonképpen nem is lehet kidolgozni. Az ugyanis mindig az egyén döntése, hogy milyen identitást vállal – ha valaki magyarul már nem tud, de bizonyíthatóan magyar származású, és magyarnak is vallja magát, nehéz kétségbe vonni az ehhez való jogát. Ha tehát a hivatalos népszámlálási adatokhoz képest többen igényelnek magyarigazolványt, az a szándékos csaláson kívül azt is jelentheti, hogy a remélt előnyök érdekében olyan, valóban magyar gyökerekkel rendelkező személyek is igényelték a dokumentumot, akik a népszámláláson még ukránnak vagy ruszinnak vallották magukat. Ha viszont valóban beigazolódik, hogy a szocialista-szabad demokrata kormány által a Fidesz-barát KMKSZ helyett a kárpátaljai magyar ügyek teljhatalmú intézőjévé tett UMDSZ valóban visszaélt a ráruházott jogokkal, és esetleg anyagi ellenszolgáltatás fejében, üzletszerűen kereskedett a magyarigazolvánnyal, az már túllépi a politikai felelősség kérdését, és büntetőjogi eljárást is maga után kell vonnia. Nem szabad megengedni, hogy egy ilyen fiaskó árnyékolja be a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének remélhetőleg januártól beinduló gyakorlatát. Az UMDSZ-szel szemben fölmerült gyanú – még ha beigazolódására várni is kell – ismét csak rávilágít arra, milyen problémákat okozhat, ha egy szervezet hosszú időn keresztül monopóliumot gyakorolva, elszámoltatás nélkül viheti egy kisebbségi közösség ügyeit. Folyamatos ellenőrzés szükséges – felülről, a forrásokat biztosító illetékesek és alulról, a képviselt közösség részéről is. A fő kritériumnak pedig a pénzosztóhoz való feltétlen lojalitás helyett mindenkor a képviselt közösség iránti elkötelezttségnek és a feddhetetlenségnek kell lennie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok