2011. október 19., 08:152011. október 19., 08:15
Az adatok önmagukért beszélnek. Mégis ritkán, de adódnak olyan pillanatok, amikor a kevés elegendőnek bizonyulhat. Kolozsváron a több mint 100 ezer egyetemistából becslések szerint 8–10 ezer lehet magyar, akik most, ideális esetben gyökeres változásokat idézhetnek elő a kincses város életében. A hamarosan kezdődő népszámlálás megszervezésében ugyanis fontos változás, hogy uniós követelményeknek eleget téve, ezúttal az egyetemistákat ott kell összeírni, ahol idejük nagy részét töltik, azaz abban a városban, ahol tanulnak. Tehát a BBTE-re járó, és a szülei által otthonától ideiglenesen távol tartózkodóként bejelentett udvarhelyi, zilahi vagy aradi diák kolozsvári lakosként lesz elkönyvelve.
Kilenc évvel ezelőtt a hivatalos adatok szerint valamivel több, mint 3000 személy hiányzott ahhoz, hogy a magyarság számaránya elérje a mágikus 20 százalékot. Most sokan az egyetemisták miatt remélik a kisebbségi törvény által megszabott küszöb elérését, amely többek között többnyelvű táblákat és magyar nyelven történő ügyintézést jelenthet. Még akkor is így van ez, ha a román hallgatók is sokat nyomnak majd a latban, ugyanis arányaiban véve a románok közül jóval több diák eleve kolozsvári, mint a magyarok esetében.
Ahhoz azonban, hogy a kincses városban élő egyetemistát ne egyszerűen kolozsváriként, hanem kolozsvári magyarként vegyék nyilvántartásba, mindenképpen személyesen kell kitöltenie a vonatkozó űrlapot, nem szabad a kollégium gondnokára vagy a szomszédra bíznia ezt, ugyanis ez esetben nem lesz feltüntetve magyar nemzetisége. Kolozsváron a népszámlálás sajátos fontossággal bír – akár vizsgafeladatként is értelmezhető, csakhogy ezúttal nem egyénileg osztályoznak, hanem egy több tízezres közösségnek kell átmenő jegyet kapnia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok