Megugrott a könnyített honosítás iránti érdeklõdés a partiumi románság körében: az elmúlt hónapokban összesen tizenkétezer máramarosi és avasi polgár igényelt magyar állampolgárságot – számolt be nemrég a Transilvania Reporter című regionális napilap bombasztikus címmel megspékelve beszámolóját: „Magyar állampolgárok akarnak lenni a szabad dákok leszármazottai".
2013. augusztus 27., 22:582013. augusztus 27., 22:58
2013. augusztus 27., 23:002013. augusztus 27., 23:00
Hupka Félix, a nagybányai demokráciaközpont vezetõje a lapnak elmondta, az igénylõk zöme Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Kanadában vállalna munkát, ahol magyar állampolgárként nincs szükségük vízumra. A kérvényezõk közül eddig csak harmincat utasítottak el amiatt, hogy az igénylõ nem beszélt magyarul.
A lap megszólaltatott egy kanadai emigrálását tervezõ máramarosi román férfit is, aki szerint egyszerű teljesíteni az állampolgárság megszerzéséhez szükséges feltételeket, mivel „az eskü szövegét meg lehet tanulni, mint egy verset, a magyar állampolgárságú felmenõt pedig egyszerű bizonyítani, mert mindenkinek van elmagyarosított nagyszülõje\".
Az „elmagyarosításba\" most ne menjünk bele, mert az ugyanolyan vitává terebélyesedne, hogy ki volt itt Erdélyben elõször. Az viszont tény, hogy honosított magyar lett többek között Ovidiu Silaghi (vélhetõen valamelyik Szilágyi õse szenvedett el erõszakos magyarosítást) szatmárnémeti liberális parlamenti képviselõ és a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Adrian Ştef is.
A honosultakról sem a magyar hatóságok, sem az erdélyi demokráciaközpontok nem szolgáltatnak ki adatokat, információkat Bukarestnek. Viszont valaki igazán Titus Corlăţean külügyminiszter orra alá dughatná a Transilvania Reporter fent idézett cikkét. És akkor talán megértené, miért kérették be nemrég a magyar Külügyminisztériumba a román nagykövetet, tiltakozva egyebek mellett Corlăţean ama kijelentése miatt, miszerint a magyar állampolgársági törvény etnikai alapú.
Mert hogy nem így van, az a napnál is világosabb. Mint ahogy az is nyilvánvaló: Bukarest jobban tenné, ha a honosítási gyakorlat vegzálása helyett az állampolgárok tömeges kivándorlásának okaival foglalkozna, amelyek szintén nem etnikai alapúak, de egyformán sújtanak románt és magyart.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!