2009. december 07., 10:562009. december 07., 10:56
Merthogy a fukarságáról ismert falusi polgármester mindenkinek, aki a választások napján az általa meghirdetett időpontban betért a kocsmába, három kör pálinkát fizetett, és ha az illető még így is szomjas maradt, a bíró a ráadást is állta. Merthogy a pártnak fontosak a választók, hangoztatta mindegyre, ezért mélyen a kasszájába nyúl.
Hasonlóan járt el városi kollégája is, aki minden egyes, évek óta elhanyagolt településszéli mellékutcát most két hét alatt megjavíttatott. Merthogy a választók a fontosak, s az ő kedvükért és kényelmükért bármikor hajlandó pénzt kiszorítani a helyi költségvetésből. De a nagy politikusok sem fösvénykedtek az utóbbi egy hónapban.
Ha nem egyéb, ígéretek garmadájával halmoztak el, de kaptunk pártzacskóba csomagolt uniós lisztet, cukrot, olajat, és mindemellé egy meleg kézfogást. A választókért nem ismerünk lehetetlent, mondogatták meghatódottan és könnyező szemekkel. Aztán ott voltak az államfőjelöltek. Ők ingyen sörre, ingyen miccsre, ingyen flekkenre, ingyen töltött káposztára, ingyen babgulyásra és ingyen koncertre invitáltak.
Szegény az ország, panaszkodtak, de a választók egy ennyit csak megérdemelnek, tették hozzá mintegy verkliként, miután bizonyos rejtett tartalékalapokhoz nyúltak. Meg is volt mindennek az eredménye; a jótékonykodók beruházásuk tízszeresét kapták vissza. Nem szavazatokban, hanem az öreg által kihordott csomagokban. „Méghogy válság?...” – hümmögött magában a szakállát simogató apóka. – Ott, ahol egyetlen erdész, favágó, -megmunkáló és -festő sem munkanélküli, ott, ahol ennyi erdőt termelnek ki ahhoz, hogy utána ennyi fát tisztítsanak meg ágaiktól, azokra meg annyi aranyozott meg ezüstözött festéket kenjenek, és nekem tízszer annyi virgácsot kelljen kihordanom, mint egy évvel korábban, már csak ott lehet gazdasági válság!” – állapította meg a megfáradt Mikulás és szánjával gyorsan hazahúzott Lappföldre.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.