A ‘89-es rendszerváltás után, amikor a romániai társadalom már nyíltan nekiláthatott kibeszélni az élet dolgait, a közösségek szintjén mindenki pontosan tudta, kik azok, akik kiválóan képesek halászni a gyerekcipőben járó demokrácia és a vadkapitalizmus zavarosában.
2014. március 31., 21:082014. március 31., 21:08
Akik jó szimattal megérezték, melyik pártban érdemes politizálni, mely állami vállalat magánosításába kell beszállni, akik tudták, mit érdemes behozni külföldről, milyen ágazatban érdemes vállalkozásba fogni, és ami a leglényegesebb: hol kell kopogtatni az engedélyek beszerzése, a biznisz zökkenőmentes lebonyolítása érdekében.
„Szekus volt” – súgtak össze az emberek a hierarchiában hamar felkapaszkodott politikusok, az államapparátus vagy -párt kiszolgálójából jól menő vállalkozóvá avanzsáltak háta mögött. És ez a beskatulyázás magyarázatként is szolgált arra, miként képesek átmenteni a kommunizmust, a letűnt rendszer összefonódásait az egykori apparatcsikok az új politikai-társadalmi rend viszonyai közepette.
Ennek a kasztnak a tagjai úgy tollasodhattak meg, tölthettek – és töltenek be ma is – fontos szerepet az ország gazdasági-politikai életében, hogy mindezt a múltban is betöltött pozíciójukat, az akkoriban szerzett információkat felhasználva sikerült elérniük. Bár többségüknek börtönben lenne a helye, senki sem kérdezte őket az első millió eredetéről.
Miközben a kommunista titkosszolgálatok köztudottan óriási pénzeket forgattak, ezeknek az összegeknek a hollétét a máig képtelenek feltárni a hatóságok. Csak a napokban jutottunk oda, hogy a külügyi hírszerzés átadta az átvilágító bizottságnak a Szekuritáté külkereskedelmi társasága, az ICE Dunărea vaskos dossziéját. Amelyből kiderül, hogy az import-export tevékenységet folytató állami vállalatoktól szedett jutalék és a zsidók, erdélyi szászok kiárusítása nyomán 1990-ben négymilliárd dollár kamatozott a Szekuritáte fedőcégének bel- és külföldi bankszámláin.
A konkrét bizonyítékok birtokában itt az ideje dekonspirálni a sokáig csak legenda övezte összegeket kezelő szekus tiszteket, pártfunkcionáriusokat, majd nekik szegezni a kérdést: hol a lé? Elszámoltatás esetén többségüknek nem kellene bankhitelt felvennie a lenyúlt szekus vagyon visszafizetéséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!