JEGYZET – Ritkaságszámba megy, hogy egy termék logója, márkaneve, különösen pedig egy személy ál- vagy fedőneve bármiféle eljárás nélkül visszaigazolódjék, önmagával azonossá hitelesedjék.
2014. július 01., 20:002014. július 01., 20:00
Annyira abszurdnak tűnhet az egész, hogy sokan azt sem értik, jogosan született-e meg a felvezetésemnek az ötlete. A kételkedőket rögtön meg is nyugtatnám, hogy állításom abszolút jogos: nálunk, az egyetemes drámatörténetben az abszurd egyik megteremtőjeként számon tartott szerző őshazájában igenis előfordulhat.
Említett drámaíró szülővárosához aránylag közel él az a különböző bűnügyekkel idejét múlató „családi vállalkozásnak” is mondható banda, melynek főnöke és atyamestere merő szerénységből felvette a Világraszóló fedőnevet. Biztosan bántotta mélységes ájtatosságát, hogy eredeti családneve egyértelműen angyali természetre vall, holott ő világraszóló bandita.
Az önként vállalt császári és királyi cím tágabb nemzetségében már foglalt lévén, megelégedett hát a Mondial fedőnévvel. És szorgalmasan ügyködni kezdett azon, hogy kitörjön a helyi nevezetességek közül, egyenesen az államelnököt célozva meg tálcán kínált, helyesebben az elnökné asszony nyakába aranytallér képében akkurátusan felkötött barátsággal.
A jó nevetésre okot adó vicctől soha meg nem hátráló elnök pedig beállt a csillogó rokolyások körtáncába, és úgy ropta velük, hogy a választásokkor tömegesen pecsételték nevét Világraszóló emberei. Következett a még közelebb kerülés, amihez az okot a nagycsalád legfrissebb sarja szolgáltatta: keresztvíz alá tartását az elnök testvérétől és annak nejétől kérték.
Megkapták, mégpedig akkora hírveréssel, hogy napokon át egyéb közvetítenivalójuk sem akadt a hírhedett hírtévéknek. Most már jó pár napja ismét a keresztkomákkal van tele minden csatorna, hogy ki kinek adott pénzt, kit zsarolt – tény, hogy a Világraszóló, a fia, a veje, de az elnöki öcs is rács mögött ül.
A bandavezér fedőnevének „hitelesítése” ezzel indult be, és nagyon gyorsan akkor vált teljessé, amikor az egyébként a legkisebb fuvallatról is mindent pontosan tudni vélő elnök remegő hangon jelentette be ország-világnak, hogy semmiről nem tudott semmit, s csak a lemondását kérő parlament fraternizál a Világraszóló bandavezér klánjával. A világnak viszont más gondjai vannak, s ha netán nevetnek a hazugságon, mint szóra sem érdemest legyintik le az egész abszurd országot.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!