VEZÉRCIKK – „Jó napot kívánok! Azért jöttem, hogy a bank nevére írassam a lakást, itt van minden papír, kérem, írja alá, s végeztünk is” – valahogy így nézne ki egy párbeszéd az ügyfél és a banki ügyintéző között, ha a jelenlegi formájában lépne érvénybe a hitelcseretörvény.
2016. március 13., 19:292016. március 13., 19:29
Egy feltételnek kellene csak teljesülnie az átadás nyélbeütéséhez: a lakásnak nem szabadna drágábbnak lennie 150 ezer eurónál.
Azért ugye mennyire abszurd, már-már komédiába (vagy talán inkább tragikomédiába?) illő az, hogy az ember ma felvesz egy 60 ezer eurós ingatlanhitelt, mondjuk 30 éves törlesztési időre, amikor meg már úgy érzi, hogy jól jönne egy kis levegőváltozás, a lakással törleszt, legyen a bank baja, mit kezd vele, majd lehet, még aznap felvesz egy másik hitelt az új otthonra.
A törvény a szenátus által elfogadott formájában mindezt lehetővé teszi – ugyan a kezdeményezés a hitelesmentési lázban született, nincs semmilyen szociális vonzata, nemcsak azok élhetnek a hitelcserével, akik erre rászorulnak, mert nincs már pénzük a havi törlesztőrészletre, hanem bárki élhet és visszaélhet a fizetés nélküli törlesztés lehetőségével.
Ez már pedig nincs így rendjén. Távol álljon tőlünk, hogy a bankokat segélyszervezetnek nézzük, azonban ekkora arculcsapást még ők sem érdemelnek. Ha egyébért nem, már csak azért sem, mert a végén úgyis mi szívunk, mi jutunk nehezebben, nagyobb önrésszel, a kockázat fedezetéhez talán egyúttal nagyobb kamattal is hitelhez.
A szenátusban egyértelműen az olcsó populizmus győzött, a kétszeresen is választási évben úgy gondolták, nagy piros pont fityiszt mutatni a bankoknak. Most viszont a képviselőkön van a sor, hogy piros lapot mutatva a felsőháznak, belevigyék a szociális jelleget a törvénybe, hogy a fizetés nélküli törlesztés csak a rászorulók számára váljon elérhetővé. Ellenkező esetben a hitelcsere visszaüt, ők pedig csak voksokat veszítenek, miközben a polgárok elveszíthetik az egyetlen lehetőséget a saját otthonra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!