VEZÉRCIKK – Semmi meglepő nincs abban, hogy a romániai egészségügy gépezete újfent nem működik megfelelőképpen.
2016. január 20., 19:312016. január 20., 19:31
Ezúttal az egy év alatti kicsiket érinti a válság: az ország 36 megyéjében nem kaphatják meg azt a kombinált vakcinát, amely hat súlyos, köztük a múltban rengeteg halálos áldozatot követelő betegséget – a torokgyíkot, tetanuszt, szamárköhögést, gyermekbénulást, tüdő- és agyhártyagyulladást, illetve a B típusú sárgaságot – hivatott kivédeni.
Hónapok óta érkeznek hírek az ország különböző megyéiből, hogy hiányzik a háziorvosi rendelőkből az ingyenes oltóanyag, amit az aggódó szülők gyógyszertárakban sem tudnak beszerezni, hiszen ott is hiánycikk, így mára 35 ezerre rúg a beoltatlan csecsemők száma. A háziorvosok, gyógyszerészek tehetetlenek, az egészségügyi minisztérium illetékesei pedig a vállukat vonják, mondván, a helyzet azért állt elő, mert nemzetközi szinten nagyobb az igény az oltóanyagra, mint amekkora a gyártók kapacitása, de ígérik, a következő hónapokban pótolják a lemaradásokat.
Az oltásprogram tehát akadozik, ez pedig szakemberek szerint még árnyaltabbá teheti az amúgy is több ponton érzékeny témává vált vakcinakérdést, hiszen az oltást ellenzők malmára hajthatja a vizet. Emlékezhetünk, hogy az elmúlt időszakban élénk vitát szült, és nem kevés fejtörést okoz az orvosoknak, hogy sok szülő különféle félretájékoztatások hatására visszautasítja a védőoltások beadását. Azok pedig, akik – joggal – tartanak a fertőző betegségektől, most nem jutnak a kombinált vakcinához.
A hazai egészségügy újfent bizonyítja, hiányzik gépezetének működéséből a tervezés és a megfelelő újratervezés: megváltoztatja az oltásnaptárt, halogat, utolsó pillanatra hagy fontos tennivalókat, tűzoltómódszerrel dolgozik. Az illetékesek pedig most is, mint megannyiszor, azt mondják, keresik a megoldást. A két, négy és tizenegy hónapos korban beadandó vakcina hiánya szakértők szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, hiszen ha csak egy is felbukkan a súlyos fertőző betegségek közül, amelyek nagyszüleink korosztályát is megtizedelték gyerekkorukban, katasztrófákat idézhet elő. Ekképpen viszont az oltóanyaggal együtt a biztonságérzetünk is hiányt szenved.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!