2009. október 14., 11:202009. október 14., 11:20
Na de egy felügyelő, mégiscsak felügyelő és arról híres, hogy mindenbe beleüti az orrát, még abba is, amihez semmi köze nincsen. Sőt éppen, hogy abba! A bájos teremtés felügyelői allűrjei előbb akkor mutatkoztak meg, amikor az asztalon felejtett ételmaradékokon szemmel láthatóan érzékelhető volt, hogy valaki belekóstolt.
Nyilván előbb körbegyanúsítgattuk egymást: a lányom a fiamat, a fiam a lányomat, én mindkettőt, illetve ők is gondoltak rám, még akkor is, ha illendőségből nem szóltak. Meg sem fordult a fejünkben, hogy netán az új családtag lenne az, aki titokban megdézsmálja az ételt, hiszen olyan ártatlan szemekkel nézett ránk, mint a ma született bárány.
Akkor kezdtünk gyanút fogni, amikor egyik alkalommal a szekrény tetején találtunk rá és furcsállva kérdezgettük: ugyan mit keres ott ez az aranyos teremtés, hiszen poron kívül aligha talál mást. De aggodalommal töltött el az is, amikor a ruhásszekrény aljában bukkantunk rá és értetlenkedve kérdeztük egymástól: nem lett-e depressziós, hogy a sötét zugokba húzódik és embriópózba gömbölyödve kuksol?
De megnyugodtunk, mert amikor kijött onnan, továbbra is csupa bűbáj volt, és jelét sem mutatta a levertségnek. Sőt mindjárt a függönytartót vette célba és ott kutakodott, aztán a fogas tetején, majd a kamara legfelső polcán leltározott. Újabban már a számítógép monitorját is célba vette, és jobb- meg balhorgokkal mutogat, hadonászik előttem: „ott van egy betűelütés!”; „jé, mekkora képzavart írtál oda!”
Bár egyik ezotériát tanulmányozó ismerősöm szerint teljesen félreértelmezem a jelzéseit, mert szerinte az elektroszmog okozta fertőzésre próbálja felhívni a figyelmemet. Azonban most már teljesen egyértelmű számunkra, hogy a nyájasság, a bűbáj és kedvesség csupán álca, hiszen neki mélyen gyökeredző jellembeli tulajdonsága a kíváncsiság, a kutakodás, a kóstolgatás, minden lében kontárkodás, ő egy igazi főfelügyelő, akinek mindent kell tudnia, mindenhol ott kell lennie.
Ráadásul ő nem egy „báránybőrbe bújt farkas”, hiszen DNS-láncában külön génekben hordozza a kíváncsiság és az ellenőrzés kódját, mert ő a mi „szép selymes ragadozónk”: Kitty, a macska, a Házi Főfelügyelő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok