2012. május 23., 09:182012. május 23., 09:18
A „kiáltás művésze” itthon, majd a külföldi emigrációban is mindent arra tett fel, hogy összefogja, életre tanítsa az elesett, megalázott vagy éppen szintén elüldözött nemzettársait, azonban élete alkonyán már megkeseredve tette fel a kérdést: valóban lehet még számítani „az egymást pusztító, pártoskodó, gyűlölködő, szanaszét szakadt, szerencsétlen magyarokra”?
Az író hamvainak pünkösdi hazahozatala talán azt bizonyítja, ha megkésve is, de igen, lehet számítani rájuk. Csakhogy azt kell látnunk, a már nemzeti ügy szintjére emelt kegyeletadást ma is képes bemocskolni egymás pusztítása, a pártoskodás, a gyűlölködés. Hiszen Udvarhelyen már az is vitát szült, ki találta ki előbb, ki szervezze meg a hamvak hazahozatalát, ki csatlakozzon a másikhoz, ki adjon engedélyt, ki kérje ki hangosabban magának, vagy éppen ki esedezzen bocsánatért a másik helyett.
És talán az is úgy van megírva valahol, hogy Nyírő hazatérését nem hagyhatják szó nélkül azok, akiknek erdélyi uralomra törését az író fájó szubjektivitással, de ugyanakkor a társadalmi valóság precíz bemutatásával ábrázolta. A Bukarestben hatalomra került balliberális politikusok és bértollnokaik most irredentát, fasisztát kiáltanak, azt a Rajk-féle kommunista döntést meglovagolva, miszerint Nyírő – akárcsak például Páger Antal, Szeleczky Zita, Muráti Lili vagy éppen Wass Albert – háborús bűnös volt.
Bizony, Nyírő halála óta sok minden nem változott. Ám számunkra talán nem is az a lényeg, hogy az író hamvai a csíksomlyói búcsúra induló Boldogasszony zarándokvonattal vagy éppen egy szekérderékban érkeznek a szülőföldre. Ennél sokkal fontosabb: a megfelelő, felemelő pillanatban hogyan fogadjuk az egymásrautaltság, az összetartozás hazatérő szószólóját, és hogy ennyi idő után is tudunk-e valamit tanulni tőle.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok