2011. augusztus 04., 08:502011. augusztus 04., 08:50
Mondtuk, hogy nem költözünk, és magyarként magyar állampolgárnak lenni teljesen helyénvalónak tűnhet, még egy ötévesnek is. Majd bevetettük a makarenkói módszereket, és közöltük, hogy a csíkszeredai utazás nem opcionális, hanem kötelező, vannak pillanatok, amikor muszáj együtt lennünk, mint család, és majd, ha felnő, kénytelen lesz emlékezni erre a pillanatra, amikor állampolgárilag is magyar lett. Na ez volt a pillanat, amikor Zsófi próbált kialkudni némi engedményeket, és kikunyerálni az ezerhatszázhuszonhetedik játékot is, de itt bekeményítettünk, mert úgy-e a magyarság nem alku, és nem adásvétel tárgya, ezen a ponton Zsófi már komolyan fontolgatta, hogy román lesz, de a nemzettagadástól visszatartotta, hogy egy gügye gyerekdalon, a köszönésen és jóétvágyatkívánokköszönömszépen óvodai asztali mantrán kívül nem tud egyebet románul.
Végül nem bánta meg, hogy eljött, fontoskodva intézkedett, kért nekünk írószert, hogy beleírhassuk a kérdőívekbe, hogy nem akarunk elköltözni Árkosról. Majd bónuszként még ugrókötelet is kapott, hogy ugrálhasson örömében, hogy most már állampolgárilag is magyar, és költöznie sem kell. Az ádáz viták megpróbáltatásai után viszont én sem fogtam vissza magam, és tartottam egy kiselőadást arról, hogy az én gyerekkoromban nem mondtunk nemet a szüleinknek, a diktatúra sötét éveiben már középcsoportban csak azért is Ilyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét szavaltuk, nem követelőztünk, és igenis két és fél méter pertligumival végigjátszottuk a gyermekéveinket.
Zsófit a magasztos beszédből kizárólag a pertligumi ragadta meg, kifaggatott a technikai részletekről, hogy kötöztük össze a gumit, ki ugrott magasabbra, és úgy-e mindig én nyertem (dehogy), majd amikor próbáltam visszaterelni a beszélgetést, szerintem a lényeges mederbe, kinevetett, és közölte, hogy ezekre nagymama nem így emlékszik, és rengeteg játékot vettek nekem, szinte mindent, amit lehetett kapni a játékboltban.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!