VEZÉRCIKK – Egész ügyesen lavírozott a hivatalosan pártfüggetlen Dacian Cioloş miniszterelnök ahhoz, hogy elkerülje: a hozzá közel állónak tekintett Nemzeti Liberális Párt (PNL) bábjának tekintsék.
2016. február 04., 20:042016. február 04., 20:04
A liberálisok mindent megpróbáltak, hogy rábírják: a kormány sürgősségi rendelettel módosítsa az önkormányzati választásokat szabályozó törvényt, kétfordulóssá téve a megmérettetést. A kormányfő először elutasítóan nyilatkozott, de amikor az őt kormányfőnek jelölő volt PNL-elnök, Klaus Johannis államfő is kiállt a kétfordulós önkormányzati választás mellett, megingani látszott.
Éppen ezért volt meglepő, hogy a pártokkal folytatott egyeztetéseket követően leszögezte: mivel a pártok többsége nem támogatja a módosítást, a kormány nem foglal állást az ügyben – egyébként sem tűri el, hogy bármelyik párt a saját önös érdekeiben próbálja felhasználni a kormányt.
Szokatlanul karakán szavak ezek a román belpolitikában, amelyektől Cioloş még akkor is államférfiszerűen hat, hogy az is ott van a pakliban: tart attól, hogy a PNL követelésének felvállalásával a parlamentben még mindig többségben lévő, a kétfordulós önkormányzati választásokat határozottan elutasító szociáldemokraták bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják.
Hogy a PNL miért akar kétfordulós választást, az nagyjából egyértelmű: abban reménykedik, hogy a második forduló előtt a kisebb pártokkal kötött szövetségek révén legyőzheti a leszállóágban levő, de azért még mindig elég erős PSD-t. A kétfordulós választások demokratikusabb és reprezentatívabb mivoltára való hivatkozás porhintés – ilyen alapon az egyfordulós brit parlamenti választások demokratikussága is megkérdőjelezhető.
A PNL erőlködése – amellett, hogy három hónappal a kampány kezdete előtt nem korrekt a választási játékszabályok módosítását követelni – még egy káros hozadékkal járt. Ismét fontos tényezővé tette a pártelnök elleni bűnvádi eljárás nyomán elsüllyedni látszó, a politikai prostitúciót soha nem látott szintre „fejlesztő” UNPR-t, amelyet a PSD-nek most ismét be kell cipelnie a hátán a parlamentbe azért, hogy biztosítsa a támogatását a liberálisok önös érdekből bedobott módosító javaslatával szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!