2011. december 30., 11:522011. december 30., 11:52
Először is döntsük el, hogy hol kívánjuk tölteni a szilvesztert. Rezignáltan vegyük tudomásul, hogy párunk hallani sem akar az ésszerű megoldásról, miszerint kényelmesen, a városban, diszkrét házibuli keretében búcsúztassuk az óesztendőt. Ehelyett egy lehetőleg a civilizációtól minél távolabb, Isten háta mögött lévő helyet javasol, ahol angolvécé és folyó víz nem, hegyek, fenyők, derékig érő hó és mínusz 25 fok viszont annál nagyobb mennyiségben fordul elő. Egyeztessünk barátainkkal, akikkel együtt kívánjuk tölteni a szilvesztert, hogy mennyi ételre, illetve italra lesz szükség.
A tanácskozást követően állapítsuk meg, hogy a tervezettnél azért valamivel több étel kell, ezért szerezzünk be még három kiló virslit, néhány kenyeret, és a biztonság kedvéért csomagoljunk be még egy doboznyi töltött káposztát, néhány tányérnyi kocsonyát, rántott húst, a karácsonyi ünnepi lakomából megmaradt kolbászt, véres és májas hurkát, valamint annyi krumpli- és franciasalátát, amennyi szerintünk pont elfogy. A helyszínre érve konstatáljuk, hogy összes barátunk ugyanígy gondolkodott. „Legalább nem halunk éhen!” felkiáltással igyuk meg az első áldomást, majd férfi társainkkal vonuljunk ki fát vágni, amíg a nők előkészítik a vacsorát. Favágás közben adjuk körbe-körbe a töményes üveget. Húsz perc múlva káromkodva vonuljunk félre, miután a balta nyele a tenyerünket már véresre törte, de az első hasábon még nem jutottunk túl. Ismét adjuk körbe az üveget.
Estére kezdjünk bulizni, együnk, igyunk, majd igyunk, és ismét igyunk. Éjfélkor torkunk szakadtából énekeljük, hogy „Isten, áldd meg aaaa maaagyaart”, majd ismét igyunk. Hajnali kettőkor induljunk azon kollégánk keresésére, aki a tömény hatására mezítláb kezdte el az Ideglelés című filmből ismert blair-i boszorkát keresni a térdig érő hóban. Hozzuk vissza, csutakoljuk le, majd ismét igyunk.
Háromnegyed négykor döntsünk úgy, hogy mi vagyunk a vadon királyai, és az udvarra vonulva, üvöltve hívjuk párbajra a környék medvéit. Az első mozgó árny láttán sikoltozva rohanjunk be, majd pironkodva fogadjuk barátaink gúnyolódását, amiért megijedtünk a vécéről érkező párunktól. Igyunk még egy kicsit, majd térjünk nyugovóra. Másnap délben ebédeljünk, csomagoljuk el a megmaradt ételt – az elhozott mennyiség kétharmadát –, majd konstatáljuk, hogy ennél szebb nem is lehetett volna a szilveszter, ezért jövőre is ugyanígy töltjük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok