2011. május 27., 09:002011. május 27., 09:00
Mert mi mással lenne magyarázható, hogy félnehéz fegyverekkel lövik a semmit lakott területen, s próbálgatják az elhunytak örök nyugalmául szolgáló temető közvetlen szomszédságában a halált osztogató eszközöket? Mert mi mással lenne mindez magyarázható, ha nem annak a gyakorlatnak a folytatásával, amely az 1990-es évek folyamán a székely-magyar vidékek megfélemlítését célozta? Mert mi más lehet a mostani lövöldözés, ha nem az olyan akcióknak a folytatása, mint amikor 1991 nyarának egyik verőfényes napján, Bölöni Farkas Sándor mellszobra avatóján dübörögtek végig a katonai teherkocsik a szülőfalun s az imádkozó gyülekezeten, miközben a fegyveres bakák zengték az első világháborús indulót: „Román zászlóaljak, lépjétek át a határt”? Vagy amikor a Kézdivásárhely melletti Lemhény község utcáin a katonák csak úgy, csípőből kezdtek lövöldözni gyakorlatozás gyanánt? Hogy a március 15-ei helikopterezéseket ne is említsük… Letűntnek hitt időket idéző, egyfajta lelki nyomásgyakorlás eszköztárába tartozik mindez, aminek lényege megmutatni, hogy kinél van az „erő”, ki tehát az úr.
Ehhez az erődemonstrációhoz tartozik és ebbe a forgatókönyvbe illeszkedik a védelmi minisztérium alku-alapállása is, amelynek során ahelyett, hogy fogná s vinné fegyvereit, könynyűeket, nehezeket, s gyakorlatozna ott, ahol erre tágasabb a hely, egyszerűen fittyet hány emberek ezrei, s velük együtt magyar és román egyházak lőtérfelszámoló akaratának. Miközben kaszárnyakapun, azaz birtokon belülről szabja meg azokat a feltételeket, amelyekkel – általában a Székelyföld, ezen belül Sepsiszentgyörgy nemzetiségi arányát ismerve s az immár hivatásos hadsereg állományának nemzetiségi összetételét sejtve – egyfajta be- vagy letelepítést, azaz etnikai arányjavítást is célba vesz. Katonai és lelki eszközökkel is kiegészítve valamelyest a Háromszék déli-délnyugati pereme ellen évek óta zajló csendes brassói ostromot.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!