2011. február 11., 09:422011. február 11., 09:42
Persze azzal tisztában vagyunk, hogy egy felsőoktatási intézményben a legfontosabb szempont az oktatás minősége, az, hogy az ott tanuló diákok korszerű ismereteket szerezve olyan diplomát kapjanak kézhez, amely megkönnyíti elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon. Az, hogy a folyosókon vagy a tantermek ajtaján milyen nyelven szerepelnek a hivatalos feliratok, ebből a szempontból nem feltétlenül releváns. A BBTE-n történt újabb incidens azonban valahogy mégis kellemetlen érzést kelt. Az intézmény ugyanis úgy reagálta le a „gerillafelirat” elhelyezését, mintha valamilyen főbenjáró bűncselekmény történt volna, ekkora patáliát talán csak akkor csap az intézmény portása, ha azt fedezi fel, hogy egy ismeretlen két kiló TNT-t helyezett el a rektori hivatal bejárata előtt. Ez pedig azt jelzi, hogy az egyetem vezetésének mentalitása még akkor sem sokat változott, ha amúgy nagy kegyesen lehetővé tette, hogy néhány helyen megjelenjen egy-egy magyar nyelvű szöveg. Ha egy egyszerű, Tudakozó feliratú tábla elhelyezését rendőrségi ügynek tekintik, az régen rossz. Hiszen úgy is felfoghatták volna: legalább ezen tábla elkészítését sem az egyetem kasszájából kellett finanszírozni, ráadásul az sem utolsó szempont, hogy a főbejárat melletti felirat láttán a magyar hallgatók és tanárok közérzete is javulhat.
A jelek szerint azonban ez nem feltétlenül fontos. A BBTE-n csak annyi és úgy lehet magyar, hogy az a fene nagy multikulturalizmusban azért ne fenyegesse a román fölényt, és még véletlenül se tűnjön úgy, hogy a magyar elemet egyenlőnek tekintik. Vagyis persze bizonyos tekintetben mégis: a magyar hallgatóknak és tanároknak ugyanúgy jogukban áll a román nyelvet használni a hivatalos ügyintézések során, mint román társaiknak. A Bolyai Kezdeményező Bizottság tesztje, vagyis a magyar feliratok elhelyezéséről szóló pályázat tehát ismét azt az álláspontot erősíti, hogy az ilyen konfliktusok elkerülésére a legjobb megoldás mégiscsak egy önálló, az állam által működtetett magyar tudományegyetem létrehozása lenne. Persze azért az, hogy jelenleg csupán a magyar egyetemi hallgatók egyharmada tanulhat magyarul, miközben a magyaroknak adófizető polgárként ugyanúgy joguk van az önálló, minden tudományos területet felölelő anyanyelvű állami felsőoktatásra, mint a románoknak, szintén nem sokadrangú érv.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok