Románia tényleg a haláli jó üzletek országa. Most éppen a rendõrség, a rohammentõ-szolgálat és a mentõsök vannak soron, hogy ezt bebizonyítsák.
2013. december 20., 16:072013. december 20., 16:07
Bukarestben a három intézmény több alkalmazottját is elõállította a rendõrség, miután az alapos gyanú szerint egy temetkezési vállalkozás jelentõs összegeket fizetett nekik annak fejében, hogy tájékoztassák a halálos balesetek áldozatainak, valamint azok hozzátartozóinak adatairól, hogy idõben, a konkurenciát megelõzve lecsaphassanak az ügyfelekre. Az illetékesek szerint olyasmi is elõfordulhatott, hogy az áldozat el sem hunyt, a buzgó egyenruhások azonban a jó üzlet reményében mégis értesítették a temetkezési vállalkozót, aki bejelentkezett a hozzátartozóknál.
Mondjuk, hallottam már olyat, hogy egy újságíró annyira jóban volt a különféle hatóságokkal, hogy a mentõkkel és a rendõrökkel egy idõben értesült a különféle balesetekrõl vagy bűncselekményekrõl, és az is elõfordult, hogy még a hatóságok elõtt a helyszínre érkezett, de ez azért mégsem anynyira kemény. Elvégre újságírók a legritkábban hívnak fel gyanútlan polgárokat azzal, hogy „ugye, özvegy Popescunéval beszélek?\" Hogy aztán amikor a meglepett beszélgetõpartner közli, hogy ugyan Popescuné, de nem özvegy, azonnal rávágják. „Azt maga csak hiszi!\"
Egy másik, kolozsvári eset is arról szól, hogy az illetékesek nemcsak az élõ polgárokat nem tisztelik, hanem halálukban sem igazán törõdnek velük. Sõt akkor még kevésbé. A kincses város törvényszéki orvostani intézetének öt orvosa azért panaszolta be az intézmény vezetõjét, mert szerintük az is elõfordult, hogy a proszektúrán eltűnt néhány holttest, másokat viszont váratlanul megtaláltak. Ha ilyesmi valóban megtörténhet, nem csoda, ha a temetkezési vállalkozások igyekeznek gyorsan lépni, nehogy a szórakozott kórboncnokok eltüntessék az ügyfeleiket.
Persze a világért sem szeretnénk kegyeletsértõek lenni. Azonban az ilyen esetek azt mutatják: 2013 Romániájában nem kell ahhoz elhalálozni, hogy valakibõl minden emberség kipusztuljon. Nyugodtan jár-kel, családi életet él, rendõröket és mentõsöket fizet le, vagy fordítva, rendõrként és mentõsként megvesztegetést fogad el. Kívülrõl semmi sem látszik, de belülrõl rohadnak. Erkölcsi zombik, akik zavartalanul járnak-kelnek köztünk. És fertõznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!