Az USL továbbra is az államfőben látja a legfőbb akadályát annak, hogy totálisan maga alá gyűrje az ország intézményeit, ezért igyekeznek megnyirbálni a jogköreit, és ezért könnyítenék meg a hivatalából történő felfüggesztését. Presztízscsata zajlik, egyre keményebb eszközökkel. Az, hogy Ponta vagy Băsescu képviseli Romániát az Európai Tanácsban, az ország szempontjából teljesen mindegy.
A kormányfő és az USL szempontjából viszont egyáltalán nem, hiszen amennyiben sikerül elhappolniuk az államfő elől a képviselet jogát, azzal véget vetnének annak a nyolcéves mítosznak, miszerint Băsescu megkerülhetetlen, az első számú tényező a romániai politikai életben. Ugyanakkor azzal, hogy immár egyre nyíltabban készülnek a felfüggesztési eljárás beindítására, azt is beismerik, hogy továbbra is félnek tőle. Csakhogy Băsescu sem tegnap kezdte a politikusi szakmát.
Nem elképzelhetetlen, hogy ő áll a Ponta elleni plágiumvádak mögött – ugyanakkor a vádló személye közömbös, ha a vádak megállják a helyüket. Márpedig jelenleg úgy tűnik, hogy Ponta valóban másolta doktori disszertációjának jelentős részét. Tény persze, hogy Băsescu sem feddhetetlen, de a Ponta-kabinet alig két hónapos fennállása óta jórészt csupán botrányokat – plágiumügyeket, összeférhetetlenséget –, a PSD pedig egy korrupció miatt jogerősen elítélt exkormányfőt tud felmutatni.
Nem csoda, hogy egyre agresszívabban fenyegetik az államfőt, és kisstílű módon a volt oktatási miniszter strasbourgi diplomáit firtatják – idegességükben így próbálják elterelni a figyelmet a saját kétes ügyeikről. Morálisan tehát máris komolyan vesztésre állnak a háborúban. Más kérdés, hogy ha a konfliktus elhúzódik, és a kormányoldal tényleg a Băsescu elleni harcot tartja fontosabbnak az érdemi kormányzás helyett, azon az egész ország csak veszíthet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok