VEZÉRCIKK – Alaposan felülreprezentált lesz a magyarság Románia összlakosságához viszonyított számarányát tekintve az idei államfőválasztáson, amelyen most először két jelölt áll rajthoz.
2014. augusztus 11., 20:342014. augusztus 11., 20:34
Sajnos mindez nem azért történik, mert valóban példamutatóan bánnak a kisebbségekkel ebben az országban, és a magyarság egyre több képviselője érzi úgy, valós eséllyel pályázhat az állam irányítására. Jól tudjuk, hogy e tekintetben aligha változott valami az elmúlt évtizedekben, és ez minden bizonnyal még sokáig így marad.
Természetesen nem is a Cotroceni-palota bevétele vagy a második forduló elérése a cél Kelemen Hunor vagy Szilágyi Zsolt számára, utóbbi beköszönésével azonban ismét felpezsdül az erdélyi magyar politikai élet, és indulása akár nagyon jól is elsülhet.
Az államfőválasztáson nem riogat a mandátumvesztés veszélye vagy az ötszázalékos küszöb, így biztosra vehető, hogy egy magyar–magyar verseny mozgósító erővel hatna a választók körében. Öt évvel ezelőtt Kelemen Hunor 373 ezer szavazatot kapott, a voksok 3,83 százalékát begyűjtve – ez öszszességében túlszárnyalható, ha a szövetség elnöke mellett rajthoz állhat Szilágyi Zsolt is.
Ennek azonban az az elsődleges feltétele, hogy a néppárt összegyűjtse az induláshoz szükséges 200 ezer támogató aláírást. Az „átaludt” májusi európai parlamenti választások után ébredező alakulat merészet húzott alelnöke benevezésével, ugyanakkor a lépés elkerülhetetlen volt, hiszen egy párt létjogosultságát nem pusztán a képviselt elvek bizonyítják, azt minél erősebb választói akaratnak is igazolnia kell.
Az államfőválasztáson már a rajt előtt elbukhat a néppárt, ami nagy kockázattal jár, de ha ott lesz a startvonalon, rengeteg hasznot hozhat. Persze majd ez is csak akkor válhat kézzel fogható nyereséggé, ha az első forduló végén Kelemen Hunor hajlandó lesz összeadni százalékát Szilágyi Zsoltéval, és – az előzetesen vártnál kövérebb szám tudatában – az RMDSZ és az EMNP képviselője együtt ül tárgyalóasztalhoz a második fordulóba jutott jelöltek egyikével. Mondjuk azzal, akinek pont arra a kövérke számra lesz szüksége, hogy legyőzze Victor Pontát.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!