2010. április 23., 11:122010. április 23., 11:12
Mivel Kína területe szerves részeként tekint a himalájai országra, a pekingi diplomácia a dalai láma külföldi látogatásai során rendszerint heves offenzívába kezd, megakadályozandó, hogy valamely állam vezetői hivatalosan, mintegy államfői minőségét elismerve találkozzanak vele. Ilyenkor a diplomatikus nyelvezetbe csomagolt fenyegetések sem maradnak el a politikai és gazdasági kaőcsolatok esetleges megromlásáról. Márpedig a több mint egymilliárd fős piac elvesztése minden országot érzékenyen érintene.
Ezért az állami vezetők – lásd Barack Obama vagy Angela Merkel esetét – rendszerint csupán nem hivatalos találkozókon fogadják a dalai lámát. Ebből a szempontból tulajdonképpen nem számít meglepőnek a román külügyminisztérium közleménye, amelyben tudatja, hogy a dalai lámát nem a román állam hívta meg hivatalosan, hanem Tőkés László meghívására magánlátogatásra érkezett. A nyilatkozat időzítése ugyanakkor már jóval problémásabb, hiszen Peking még nem is reagált az ügyre.
Nem zárható ki, hogy a román reakció gyorsaságában Tőkés személye, illetve a tibeti és az erdélyi magyar autonómiaküzdelem közötti párhuzamok vélelmezése is szerepet játszott. Ha így volt, ha nem, egyvalami leszögezhető: a „gyors reagálású” külügy alaposan lejáratta Romániát, hiszen a hivatalos pekingi megkeresést meg sem váró, szervilis nyilatkozatával, a tibeti vallási vezető látogatásától való gyors elhatárolódással azt a látszatot kelti, hogy az emberi jogok sorozatos kínai megsértése tulajdonképpen hidegen hagyja. Márpedig igencsak visszás, ha rosszul értelmezett belpolitikai vagy gazdasági megfontolások miatt elhanyagolhatónak tekintik a pekingi kormány diktatórikus lépéseit.
A Google közelmúltbeli kivonulása Kínából jelzi: az emberi jogok és a szólásszabadság még egy óriásvállalat számára is fontosabbak lehetnek a milliárdos piac jelentette profitnál. Szégyenletes lenne, ha egy európai uniós, önmagát jogállamnak tekintő ország ebben a kérdésben elmaradna egy multicég mögött.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok