JEGYZET – A migránsválság, az Iszlám Állam vadállati kegyetlenkedései, illetve az újabb amerikai–orosz egymásnak feszülés még nem volt elég potenciális katasztrófából a világ számára.
2015. október 31., 17:352015. október 31., 17:35
Most az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) is elő kellett állnia egy tömeges lefejezős Iszlám Állam-videóba oltott neutronbombával: nem csupán a húskészítmények, de még a vörös húsok is rákkeltő hatásúak lehetnek.
A végbélrák kialakulása és a feldolgozott húsipari termékek – például a virsli, a sonka, a kolbászfélék, a felvágottak, a húskonzervek és a húsalapú szószok – fogyasztása közötti kapcsolat egyértelmű, és valószínűsíthető a vörös húsok fogyasztása esetén is – állítják a WHO szakértői. Egészséges magyar ember számára ennél kevés katasztrofálisabb hír jöhet, elvégre – természetesen kellő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztása, valamint a szükséges intenzitású testmozgás mellett – egy jó kis csülök pékné módra, egy töltött dagadó, egy médiumra sütött marhasteak, egy szaftos pacalpörkölt vagy egy ízletes, könnyű kis birkapörkölt nélkül már nem is élet az élet.
Jó, azt magunk is gyanítjuk, hogy a feldolgozás során az ipari virslikbe, sonkákba olyan vegyszereket adagolnak, amelyeknek egy igazi virsliben vagy sonkában semmi keresnivalója sincs. Mint ahogy az ipari szintű állattenyésztés során is számos, olyan elemeket tartalmazó tápot etetnek meg a jószágokkal, amelyek egy átlagos vegyi laboratóriumban is csupán a szigorúan őrzött, „veszélyes anyagok” feliratú szekrényben kaphatnak helyet. De azért csak így kijelenteni, hogy a vörös húsok önmagukban is károsak lehetnek, már túlzás.
Olyan ez, mint az állatjogvédő lobbi megvalósult álma, amelynek a távlati eredménye az lehet, hogy többé senki sem eszik húst. Persze nem hiszünk a hagymázas összeesküvés-elméletekben. De a szélsőséges jogfetisiszták természetrajzát ismerve nehezen tudjuk elhessegetni azt a képet, hogy ha – isten őrizz! és ad absurdum – mindenki áttérne a növényevésre, előbb-utóbb olyan lelkes csoportok is felbukkannának, amelyek a növények számára is emberi jogokat kérnek.
Vagy kiderítik, hogy még a szagos müge is rákot okoz. Ekkor érkezik el a fényevők aranykora. Már amíg meg nem jelennek a fotonok jogaiért küzdő aktivisták. Vagy azok, akik kimutatják, hogy a gyertyafény még háromméteres ólomfalon keresztül is rákkeltő.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.