2012. november 05., 08:562012. november 05., 08:56
A balliberálisok már hosszú ideje tervezik ezt a lépést, amelynek kapcsán megoszlik a szakemberek véleménye: egyesek szerint túlságosan nem járulna hozzá az élelmiszerárak csökkenéséhez, mások szerint viszont lényegesen visszaszorítaná az ágazatban tapasztalható mértéktelen adócsalást. (Kis adalék: csak a zöldség- és gyümölcspiacon tetten érhető adócsalás és feketekereskedelem mértéke egymilliárd eurós kiesést okoz az állami költségvetésnek évente.) Csakhogy az IMF már korábban ellenezte a kezdeményezést, éppen ezért a kérdés eleve nem úgy tevődik fel, hogy a kormány hasznosnak tartja-e, hanem hogy sikerül-e megszerezni a nemzetközi pénzintézet beleegyezését.
Ami jószerint mindent elárul az IMF és Bukarest kapcsolatáról. Nálunk a kormányok zokszó nélkül alávetik magukat a valutaalap ukázainak, ezáltal a washingtoni pénzintézet hitelezőből gyakorlatilag kormány feletti kormánnyá avanzsált: megszabja, mikor és mennyivel drágul a gázár, mikor melyik állami vállalatot privatizálnak, emelkedhet-e a közalkalmazottak bére. Holott az IMF-nek normális esetben semmiféle beleszólása nem kellene legyen abba, egy ország milyen eszközökkel igyekszik megteremteni a költségvetési hiányt, elősegíteni a gazdaság növekedését.
Ha ugyanis ezt megteheti, akkor az már rég nem tekinthető szuverén államnak, hanem – ahogy azt egyre több bukaresti elemző megfogalmazta már – egyszerűen gyarmattá válik. Ráadásul a nagyobbik baj az, hogy semmiféle garancia nincs arra, miszerint az IMF-receptek gyógyírt jelentenek majd a több sebből vérző román gazdaságra, hiszen a valutaalappal való „összeborulásból” eddig még egyetlen ország sem jött ki sikeresen. Emiatt éppen itt lenne az ideje, hogy a bukaresti politikusok változtassanak a jelenlegi alárendeltségi viszonyokon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok