Nehéz elhinni, hogy a kategorikus elutasítás valóban Nyírő vitatható politikai szereplésének tudható be, nem pedig a soviniszta retorikára fogékony román szavazópolgároknak szól, akik tényleg elhiszik, hogy jobb lesz nekik attól, ha a román kormány presztízskérdést csinál az újratemetés megakadályozásából. Elvégre maga az USL is a MOGYE magyar karainak ellehetetlenítésével került hatalomra. (Az, hogy most mégis engedékenyebbnek mutatkozik az orvosi egyetem magyar karainak ügyében, konjunkturális érdek – vélhetően az RMDSZ támogatását igyekszik megszerezni, másrészt a Nyugat előtt szeretne jó pontokat gyűjteni.) Igaz, a magyar félnek ugyanúgy nem érdemes presztízskérdést csinálnia a Nyírő-ügyből.
Egyrészt azért, mert a néhai írónak tényleg vannak vállalhatatlan politikai megnyilvánulásai, amelyekre – persze nem őszinte meggyőződésből, hiszen a holokauszttagadó Dan Şova ma a kormány tagja – hivatkozva a román kormány igazolhatja a külföld előtt is, miért nem egyezik bele az újratemetésbe, másrészt azért, mert az újabb választások előtt csak további kampánymuníciót biztosítana a szélsőséges román erők számára. Jobb lenne az ügyet jegelni a választások utánig.
Tény persze, hogy miután a magyar kormány gesztust gyakorolt a román féllel szemben, és elvileg beleegyezett abba, hogy a gyulai románok felállítsák a magyar köztudatban amúgy hazaárulóként számon tartott Şaguna püspök szobrát, a román fél is gyakorolhatna hasonló gesztusokat. Ha nem is Nyírő újratemetése kapcsán, akkor más témában. Mondjuk, végre állami finanszírozást biztosíthatna a Sapientiának és a Partiumi Keresztény Egyetemnek. Elvégre ebben a témában nehezebb történelmi-ideológiai vitákba bonyolódni, másrészt pedig mégiscsak romániai adófizetők a magyarok is, akiknek a gyerekei a két intézményben tanulnak. Ezzel valóban bizonyíthatná jóhiszeműségét a magyar ügyekben. Már ha van neki olyan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok