Akár méltányosnak is nevezhetnénk a kormány azon lépését, miszerint a szolgáltatói szektorra január elsejétől kivetni tervezett átalányadó esetében differenciáltan jár el a különböző régiók esetében, hiszen nem kell különösebb gazdasági képzettség ahhoz, hogy megállapítsuk, nem mindegy, hogy egy vendéglátó-ipari egység Bukarest központjában vagy a Hargita lejtőin működik.
2013. szeptember 18., 12:132013. szeptember 18., 12:13
2013. szeptember 18., 12:272013. szeptember 18., 12:27
Mindez viszont mellékes, ha megnézzük, kiket pécéztek ki megint a kormánypalotából arra, hogy az általuk megkeresett garasokból egészítsék ki az államháztartás egyre apadó bevételeit. Immár ki tudja hányadszor csattan ugyanis az ostor a kis- és közepes vállalkozásokon, amelyeket egyébként a normálisan működő országokban a gazdaság gerinceként tartanak nyilván, s ehhez méltóan is kezelnek. De mivel Romániában lassan semmi sem működik normálisan, miért pont ez lenne kivétel?
Félreértés ne essék, nem azzal van bajunk, hogy éppen a vendéglátósokra vagy a gépkocsiszervizekre és autómosókra sújt le most a kormány, hiszen tudjuk, hogy többek között ezek az adócsalás melegágyai, sok ezekben az ágazatokban a hivatalosan be sem jegyzett, vagy a többnyire feketén működő vállalkozás. Félő azonban, hogy a fegyver ezúttal is visszafele fog elsülni.
Mitől lenne életképes az az elképzelés, miszerint látva az új adót, egy adóelkerülő vállalkozónak rögtön kedve szottyanna legalitásba vonulni? Ennél viszont jóval biztosabb, hogy a sok esetben a mostaninál nagyobb adót is be fogják fizetni azok, akik eddig is becsületesen hozzájárultak az államkasszához, kérdés azonban, hogy meddig.
Két út állhat mindössze előttük, de hosszú távon egyik sem járható. Ha ugyanis árakat emelnek, akkor ügyfeleket veszítenek, ha nem, fennáll a csőd veszélye.
Az állam pedig – bármelyik forgatókönyv is érvényesüljön – szintén rosszul jár, hiszen nem hogy nem jut pénzhez, de még neki kell majd állnia az így munkanélkülivé válók segélyét.
A feketepiac pedig marad, a nem adózó szálláshelyek vagy autójavító műhelyek működtetői meg dörzsölhetik a markukat, hogy újabb potenciális ügyfeleket csábíthatnak be barlangjukba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!